Fogytán a tiszta levegő és a türelem is

Súlyos károkat okoz az emberek egészségében és a gazdaságban is a szennyezett levegő. A Greenpeace figyelemfelhívásaival emlékezti a döntéshozókat: ideje lenne lépni.

Hatalmas Tiszta levegőt! feliratú molinót eresztettek le a budapesti Váralagút bejáratánál a Greenpeace aktivisták kedden, hogy ezzel is felhívják a települések és az ország vezetőinek figyelmét, hogy nem halogathatják tovább a levegőtisztasági intézkedéseket. Már szinte közhely, hogy Magyarország az egyik legrosszabb levegőjű tagállam az Unióban, az elmaradt kormányzati intézkedések miatt kötelezettségszegési eljárás is folyik, olyan magas a szálló por és a nitrogén-dioxid-szennyezés szintje. A Greenpeace szerint a károsanyag-kibocsátás egyik jelentős forrása a közlekedés, különösen a korszerűtlen motorú autók.

A környezetvédő szervezet akcióival azt kívánja elérni, hogy a településvezetők korlátozzák a leginkább szennyező gépkocsik közlekedését, a kormánytól pedig azt, hogy ne halogassa tovább a roncsautók behozatalának korlátozását, valamint tegye lehetővé, hogy a nagyvárosokból fokozatosan kitilthatóak legyenek a legszennyezőbb járművek. A következő választásokon induló pártoktól pedig elvárják, hogy tegyék egyértelművé: 2022-től mit tennének a légszennyezettség csökkentéséért, mind a szennyező közlekedés, mind a rossz fűtési szokások és egyéb, légszennyező tevékenységek visszaszorítása érdekében úgy, hogy közben támogatják, segítik a társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is.

Az elmaradt levegőtisztaság-védelmi intézkedéseknek is betudható, hogy évente több mint 13 ezer magyar hal meg idő előtt, emellett tetemes, a GDP 6 százalékára rúgó, azaz mintegy 3000 milliárd forintos kár is keletkezik. Hogy mindez elkerülhető lenne, arra példákat hoz a Greenpeace: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2020. novemberi jelentése szerint míg az elmúlt évtizedben a hatékony levegőtisztasági intézkedések következtében a legtöbb nyugat-európai országban 20-30 százalékkal sikerült csökkenteni a részecskeszennyezés miatti halálozást, addig hazánkban lényegesen kisebb mértékű javulást értünk el.

A rosszabb eredményünk magyarázata részben az, hogy míg a nyugat-európai országokban sorra tiltják be a korszerűtlen motorokat, addig a hazai autók egyre korosabbak, a KSH adatai szerint a személyautók átlagéletkora 2011-es 11,9 évről 2020-ra 14,7 évre nőtt. Pedig a kormányzat 2020-ban még a szennyező járművek importjának korlátozását ígérte, az előző, fideszes budapesti városvezetés is tervezte a szennyező dízelek kitiltását, legkorábban 2026-tól. (A múlt héten ezzel kapcsolatban a Greenpeace petíciót adott át Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármesternek.)

„Elszomorító, hogy 2021-ben nem evidencia Magyarországon a szennyező, emberek millióinak egészségét leginkább károsító gépjárművek forgalmának korlátozása, sőt egyesek »autósüldözésként« bélyegzik meg az erre irányuló törekvéseket. Ráadásul egy ökológiai és klímaválság kellős közepén, amikor a szennyező járművek használatával a saját egészségünk mellett az éghajlatunkat is tönkretesszük” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace levegőtisztasági szakértője.

Egy 2019. novemberi, a Greenpeace megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint a magyarok határozottan fellépnének a szennyező anyagokat kibocsátó, ezáltal az éghajlatot és az egészségünket is károsító gépjárművekkel szemben. A megkérdezettek 82 százaléka kiszorítaná a régi autókat a közutakról és akadályozná a hazánkba történő behozatalukat. Csupán 15 százalék gondolja úgy, hogy nincs szükség ezen a téren kormányzati intézkedésre.