Amerikától remél segítséget a fehérorosz Tyihanovszkaja

Antony Blinken külügyminiszter fogadta Washingtonban a fehérorosz ellenzék vezetőjét, miközben Lukasenko rezsimje folytatta hadjáratát a szabadság maradványai ellen.

Amerika tartsa napirenden a belarusz kérdést, növelje a fehérorosz civil társadalomnak nyújtott segítséget, fokozza a gazdasági és politikai nyomást a Alekszandr Lukasenko rezsimjére és kérjen Oroszországtól konstruktív szerepet a fehérorosz válság megoldásában – többek között ezt kérte Szvetlana Tyihanovszkaja washingtoni látogatásán. A belarusz ellenzék litvániai száműzetésben élő vezetőjét, a tavaly augusztusi elnökválasztás valódi győztesét Anthony Blinken külügyminiszter is fogadta az amerikai fővárosban hétfőn.

Tyihanovszkaja hivatalos látogatásra érkezett Washingtonba, és már ez önmagában is jelzi a vizit szimbolikus erejét. Mint ahogy az is, hogy az ellenzéki vezető és az amerikai diplomácia harmadik embere, a posztszovjet térség szakértője, Victoria Nuland politikai ügyekért felelős államtitkár közötti tárgyaláshoz maga a külügyminiszter is csatlakozott. Ned Price külügyi szóvivő szerint Blinken ezzel is jelezte a belarusz ellenzék támogatását. A szóvivő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, az Egyesült Államok a továbbiakban is támogatni fogja a belarusz nép szabadságtörekvéseit és euroatlanti aspirációit.

Kedden a Fehér Ház magasrangú beosztottjaival egyeztetett Tyihanovszkaja. Eközben a fehérorosz hatóságok folytatták a szabad sajtó maradványai és a civil társadalom elleni brutális fellépést. Hétfőn a Minszktől 80 kilométerre fekvő Maladzsyecsnában Regionalnaja gazeta (Regionális újság) független újság székhelyén ütöttek rajta, tartottak házkutatást majd őrizetbe vették a lap három újságíróját, közölte a Belarusz Újságírók Szövetsége (BAZh).

A hatodik elnöki ciklusát töltő Aleksandr Lukasenko rezsimje a tavaly augusztusi elcsalt elnökválasztás óta gyakorlatilag felszámolta mind a politikai, mind a civil ellenzéket az országban. Először az ismertebb központi médiaorgánumokat zárták be, tartóztatták le azok újságíróit, aktivistáit, múlt héten pedig megindult a végső támadás. Az utóbbi tíz napban a hatóságok 64 házkutatást tartottak, a letartóztatott újságírók száma 32-re emelkedett, állítja az újságírószövetség közleménye. "A hatóságok a házkutatások és letartóztatások futószalagjával pokollá tették a független újságírók életét Fehéroroszországban" – nyilatkozta a Szabad Európa Rádió/ Radio Libertynek Andrej Bastunets, a BAZh vezetője.

A civilek sem úszták meg a hétfői napot. Ekkor derült ki, hogy még július 13. illetve 14-én, minden magyarázat nélkül, és anélkül, hogy az érintetteket értesítették volna, befagyasztották a Belarusz PEN klub és az Izmena (Nevek) jótékonysági szervezet bankszámláját. A Belarusz PEN Klub elnöke Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas írónő, aki nemcsak írásaiban állt ki a diktatúra ellen, hanem fehérorosz ellenzék koordinációs tanácsának is tagja. Minden bizonnyal az ő személye miatt került a rezsim látókörébe az írószervezet.

Amint arról a Népszava is beszámolt, múlt pénteken összesen 19 újságnál és civil szervezetnél razziáztak a belarusz hatóságok, köztük a Szabad-Európa Rádiónál és a Belszát ellenzéki televíziónál, illetve több civil szervezetnél is. A házkutatások az újságírók otthonaira is kiterjedtek, többüket bilincsbe verten hurcolták el családjuktól. Ezt megelőzően, szerdán a Belarusz Helsinki Bizottságnál és legismertebb fehérorosz jogvédő csoportnál, az ellenzéki megmozdulások elfojtását, a rendfenntartók erőszakos fellépéseit és megtorló intézkedéseit monitorozó Vjaszna-96-nál razziáztak és vettek hurcoltak el embereket. A Vjaszna szerint jelenleg 562 politikai fogoly ül a rezsim börtöneiben.