Ismét egy, a kabinetet bíráló kijelentésekkel tarkított írással jelentkezett a Magyar Nemzet hasábjain a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetője. Matolcsy György elöljáróban azzal kezdi, hogy szerinte a 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról szól, mivel annál jóval nagyobb a tét. Úgy véli, a teljes helyreállításhoz, tehát az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához.
Úgy érvelt, szerinte nem csak az a lényeg, milyen arányúak az állami beruházások, hanem annak összetétele is. Ebben nem állunk jól, mert a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges „okos” beruházások aránya.
Ezt követően azzal folytatta, hogy az állami beruházásokon belül az építkezések magas aránya szűkös építési kapacitásokba ütközik, ezért az állam beruházási tevékenysége erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt gerjeszt. Ezt erősíti a növekvő importált infláció. 2019-ben és 2020-ban már a kormányzati beruházások GDP-arányos növekedését, így a magas magyar beruházási rátát jelentős részben a beruházási árak emelkedése okozta. A magas beruházási ráta tehát egyre jobban virtuális és nem valóságos - tette hozzá.
"A valódi vita a felzárkózás eddigi, zömében extenzív útjának folytatásáról, vagy egy új, okostőke-intenzív pályára, tehát egy fenntartható felzárkózásra való áttérésről szól. Nem csak 2022-ről, hanem az egész 2020-as évtizedről van szó. Az új pályára való áttérést gátolná, ha az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az »okos« tőkebefektetésekre való áttérés helyett.
Az MNB-elnök már egy ideje nyíltan szembemegy a kabinettel, egyre-másra jelennek meg kritikus észrevételei. Korábban azonban azt mondta, lehetnek ugyan nézetkülönbségek a kormánnyal, de stratégiai szövetségben haladnak egymással.
