viharkárok;július;Mabisz;

- Mabisz: tízmilliárd forintos is lehet a júliusi „viharszámla”

Magyarországon minden negyedik ingatlanon nincs lakásbiztosítás, az autókra kötött casco pedig nem éri el a húsz százalékot sem.

A júliusi viharkárok miatt a biztosítók csaknem tízmilliárd forintot fizettek már ki vagy különítettek el lakossági, ipari és intézményi, valamint casco károkra - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) hétfőn. Az összesítés szerint a júliusi viharok miatt közel ötvenezer lakossági kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Ezek alapján a már kifizetett vagy tartalékba helyezett összegek csaknem elérik az ötmilliárd forintot. Kiemelték:

„rég volt ennyi kárt okozó egy hónapnyi viharos időszak az országban. A 2019-es teljes viharszezon lakossági kárkifizetései nem haladták meg a 4,1 milliárd forintot, tavaly pedig 6,6 milliárd forint volt ez az összeg. Az elmúlt évtizedben a legrosszabb évben is nyolcmilliárd forint körül állt meg a számla.”

A Mabisz részletes adatai szerint az ipari létesítményektől, intézményektől csaknem két és fél ezer kárbejelentés érkezett júliusban, mintegy másfél milliárd forint értékben. A jégverések kirívó károkat okoztak a gépjárművekben is, a cascóval rendelkező gépjárműtulajdonosok közül hatezerhatszázan jelentettek kárt, amelyek kifizetésére a társaságok több mint 3,2 milliárd forint tartalékot képeztek. Megjegyezték:

„A tízmilliárdos júliusi »viharszámlában« még nincsenek benne az elmúlt hétvégi vihar adatai, valamint a mezőgazdaságban okozott károk sem.”

A kárbejelentések a legtöbb esetben jégveréshez, villámcsapás hatásaihoz, beázáshoz, villámárvizekhez, szélviharhoz kötődnek az ország legkülönbözőbb területeiről, elsősorban Budapestről és Pest, Komárom, Hajdú-Bihar, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből, továbbá Tatáról, Debrecenből, Sellyéről, Érdről, Pécsről, Győrből.

Bár a július 10-e körüli jégverés után egyes társaságoknál az átlagkár meghaladta az ötszázezer forintot, a hónap egészét tekintve a biztosítók 100-160 ezer forint közötti átlagkárral számolnak. Az ilyen nagyságrendű károk elszenvedői jellemzően egyszerűsített eljárással, néhány nap alatt a pénzükhöz jutnak. 

Az ipari és intézményi átlagkárok ennél jóval magasabbak, 400-750 ezer forint közöttiek, míg a casco átlagkárok ötszázezer forint körül mozognak. Magyarországon nagyjából minden negyedik ingatlanra, azaz több mint egymillió otthonra nem kötöttek lakásbiztosítást.

Cascóval alig több mint egymillió gépjárműtulajdonos rendelkezik, kevesebb, mint húsz százalék. Ez sem jelent ennyi teljes körű biztosítást, sok ugyanis a rész-casco, amely csak bizonyos típusú biztosítási események, például kizárólag totálkár vagy lopás esetén térít. Emellett léteznek a piacon olyan casco-biztosítások is, amelyek limitált díjért limitált összegig térítik csak meg a gépjárművekben esett károkat.

Több befektetési jegyet hozott forgalomba, vagyoni előnyt szerzett a cég az ingatlanalapoknál. A szabálytalanság rendszerszintű volt.