Európai Bizottság;Angela Merkel;közvélemény-kutatás;Mario Draghi;oltóanyagok;Ursula von der Leyen;Jair Bolsonaro;

Merkelnek nincs párja Európában

A német kancellár igen népszerű Németország határain belül és kívül egyaránt.

Angela Merkel a járványkezelés királynője. Ez derült ki abból a felmérésből, amelyet több közvélemény-kutató összefogásával végeztek Európa több országában, Itáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, valamint Ausztriában.

A német kancellár igen népszerű Németország határain belül és kívül egyaránt, ami nem éppen jó hír a kancellárjelölteknek, hiszen a felmérés megerősíti: nehéz lesz a szeptemberi választás után leköszönő Merkel örökébe lépni. És nem csak a németeknek hiányzik majd, hanem egy sor másik országban is nosztalgiával gondolnak vissza az általa fémjelzett időszakra. Merkel jelesre vizsgázott a polgárok körében válságkezelésből, rajta kívül a kormányfők közül még Mario Draghi szerzett jó osztályzatot: Merkel 6,41 pontot teljesített az 1-től 10-ig tartó skálán, a római kormány feje pedig 5,73-at. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is jól szerepelt, de országonként eltérő a megítélése. Míg Spanyolországban 6,71 pontot ért el, szülőhazájában, Németországban csak 4,71-et. Így 5,76-os átlagot ért el. A nem európai vezetők listáját nagy fölénnyel vezeti Joe Biden amerikai elnök 6,20 ponttal. Németországban a legjobb a megítélése 6,46 ponttal, Lengyelországban, ahol népszerű volt elődje Donald Trump, viszont „csak” 5,79-es átlagot tud felmutatni.

Az „erős emberek” viszont feltűnően népszerűtlenek kontinensünkön. Jair Bolsonaro brazil elnök például mindössze 3,26 pontos átlagot ért el. Különösen kevéssé kedvelik Ausztriában, ahol a 10-es listán még a 3-as szintet sem érte el 2,87 pontos átlagával. A felmérésben résztvevő országok közül még Lengyelországban teljesített legjobban 3,82 pontjával. Nem mellékes, hogy itt a szintén jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) van hatalmon.

Nem sokkal kedveltebb Bolsonarónál a felmérésben résztvevő országokban Hszi Csin-ping kínai elnök sem, aki 3,92 pontos átlagot ért el. Ám az ő megítélésével kapcsolatban is érdekes anomáliák figyelhetők meg. Míg Lengyelországban 4,31, Spanyolországban pedig 4,26 pontot ért el, Spanyolországban csak 3,60-at. A kínai elnöknél valamivel jobban kedvelik Vlagyimir Putyint, bár az orosz elnök sem büszkélkedhet kirívóan jó értékekkel 4,37-es átlagával. Nem éppen meglepő módon Lengyelországban messze a legrosszabb a megítélése, itt 3,59-es értéket ért el, Olaszországban viszont 4,88-at. A nyugat-európai miniszterelnökök közül Boris Jonson a legnépszerűtlenebb 4,99-es átlagával. A brit kormányfő esetében is megfigyelhetőek kilengések, míg Lengyelországban 5,61 pontot szerzett, Németországban mindössze 4,72-t.

Bár az Egyesült Államokban, kivált a republikánusok által irányított államokban, lelassult az oltási kampány, az európaiak 35%-a úgy gondolja, ők jobban teljesítettek e téren, mint kontinensünk. Az oltóanyagok uniós beszerzését a megkérdezettek 44,4 százaléka ítélte meg jónak vagy nagyon jónak, s még az elégedetlenebbek 40 százaléka is úgy véli, hogy a Bizottság e téren jobban teljesített, mint Kína, Brazília és Oroszország.

Eltérő válaszok születtek arra, az adott állam jobban teljesített volna-e, ha Brüsszel nélkül gondoskodik az oltóanyagok beszerzéséről. Az olaszok mindössze 29 százaléka látja úgy, hogy hazájuk eredményesebb lett volna az Európai Bizottság megkerülése esetén. Érdekes módon Lengyelországban, az EU „feketebárányánál” a többség, 53,6 százalék úgy látja, Lengyelország egyedül kevesebb oltóanyagot vásárolt volna, és 64 százalék szerint az EU jól vagy nagyon teljesített ezen a téren.

A németek viszont nem így látják, aminek az lehet az oka, hogy a berlini kormánynak különösen nagy beleszólása volt az európai beszerzésekbe: 56,6 százalékuk meg van győződve arról, hogy Európa nélkül Németországban több oltóanyag lenne. 70,7 százalékuk pedig úgy véli, a Bizottság rosszul vagy nagyon rosszul kezelte az októanyagvásárlás ügyét.