A hírügynökség sokatmondónak tartja Magyarország uniós tagsága ügyében, amit Varga Mihály mondott az ATV-nek, hogy az évtized végére új megítélés alá eshet az ügy, ha az ország az évtized vége felé kedvezményezettből nettó befizetőbe megy át. A nyilatkozat újra nyitja a vitát arról, hogy bent marad-e hosszabb távon az ország az EU-ban.
A jelentés hozzáteszi, hogy a miniszter az egyik legmérsékeltebb figura az Orbán-kabinetben, ezért a véleménye csak ráerősít az aggályokra, mármint hogy az egyre harciasabb viszony esetleg a magyarok kiválásával végződik. Egyben nagyobb hangsúlyt ad annak a nyomásnak, hogy Brüsszel az támogatások egy részének megvonását fontolgatja, mert úgy látja, hogy Budapest aláássa a nemzeti értékeket. Mellesleg Varga azt is kifejtette, hogy a „maradni-menni”-kérdés úgy perspektívát kaphat, ha az unió folytatja a támadásokat az értékekre hivatkozva.
Az ügy alighanem kulcsfontosságú lesz a jövő évi választásokon. Orbán ugyan azt hajtogatja, hogy nem áll szándékában kivinni az országot az EU-ból, de ettől még forgalomban vannak ilyen feltételezések, miután egyre inkább tekintélyuralmi vonala rendre felmerül a brüsszeli csúcsértekezleten, mert az uniónak kezd elege lenni belőle.
Varga Mihály kijelentése újra feltüzelte a tagság ügyében zajló vitát a tavaszi választás előtt. A jobboldali lap, amely azt is idézi a minisztertől, hogy ha most merülne fel a belépés kérdése, akkor ő igennel voksolna, szóval, az újság emlékeztet arra, hogy Magyarország mindig is több pénzt kapott Brüsszeltől, mint amennyit 2004 óta a befizetett a közösbe. 3 éve pl. összesen 4,25 milliárd fontnak megfelelő összeg érkezett Brüsszelből, főleg a felzárkózás céljaira.
Ám úgy néz ki, hogy ez az előnyös helyzet 2030-ra megfordul. Emellett a Bizottság késlelteti a kifizetést a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló segélyalapból. Hivatalos indoklás nincs, de egyértelmű, hogy a lépés összefügg a vadonatúj jogállami mechanizmussal. Mind Budapest, mind Varsó ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a demokratikus normák felrúgása miatt, ideértve a szabad sajtó visszaszorítását, az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását, a civil szervezetek szorongatását.
A lap véleményt akart kérni Brüsszeltől a Varga-nyilatkozatról, de a szóvivő csupán azt ismételte meg, amit ilyenkor mondani szokott: nem kommentál kommentárokat.
Lewis Hamilton kiállt versenyzőtársa, a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel mellett, akit elmarasztalt a versenyigazgatóság, mivel a német pilóta a szabályokat megszegve szivárványszínű mezben hallgatta végig a Hungaroringen a magyar himnuszt, ráadásul a pólón az volt a felirat: ugyanaz a szerelem. A brit versenyző élesen bírálta az elöljáróság döntését és közölte: legközelebb ő is ilyen trikót vesz fel. Hozzátette: roppant büszke német társára, mert senki sem mondhatja meg, milyen T-shirtot hordjál.
„Azon kívül, nem lehet kifogásolni, ha valaki támogatja az LMBT-közösséget. Ez butaság. Jól csináltad, Seb!” – írta. Vettel ugyanakkor arra hivatkozott, hogy mivel elkezdett esni az eső Mogyoródon, megfeledkezett a trikóról. Egyébként Bottas, Sainz és Stroll is figyelmeztetést kapott, mert ők meg olyan dresszben voltak, amelyre a Formula új kampányjelszavát írták, hogy ti. „Egyként versenyzünk”.Az előírás azonban az, hogy amikor a rendező ország himnusza szól, akkor csakis az istállók overallja lehet a sportolókon.
A lap nevetségesnek tartja a Vettel-ügy kapcsán, hogy a Formula-1 vezetői szerint korlátozni kell a tiltakozást, és pont ott, ahol az üzenetnek konkrét címzettje van. Merthogy a szivárványszínt éppen a homofób Orbán előtt lengessék be? Hát még mit nem. Hiszen a versenyautók egyfolytában keringenek a megbízhatóan fizető magyarok pályáján, amióta csak megépítették a Hungaroringen a pusztában, 35 évvel ezelőtt.
Az oroszok és a kínaiak azt remélték, hogy geopolitikai előnyökhöz jutnak a Covid-vakcina segítségével, ám ebből nem lett semmi. Így látja a helyzetet Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport kockázatelemző vezérigazgatója, aki alkalmazott geopolitikai tudományokat oktat a Columbia Egyetemen. Pedig mint írta, mind Moszkva, mind Peking bízott abban, hogy bizonyítani tudja tudománya fejlettségét, továbbá hogy nagyvonalúbbak, mint a nyugati országok, amelyek az elején lemaradtak a vakcina gyártásában. Ilyenformán nagy lehetőséget szalasztottak el.
A Sinovacot ugyan több mint 80 fejlődő állam alkalmazza, mert a tárolása nem igényel mélyhűtést csak éppen a hatékonysága messze elmarad attól, amit a Pfizer vagy a Moderna produkál. Utóbbinál jó 90 %-os a védettségi mutató, a kínai szernél viszont csupán 51 %. Azon kívül a kínaiak beismerték, hogy a készítményt nem próbálták ki igazából a 60 feletti korosztálynál. A Sinopharm az esetek 79 %-ában hat, de ott is kétséges, hogy mennyire használható az idősebbeknél.
Azon felül az sem ismeretes, hogy mennyire védenek a Delta-variánssal szemben, amely úgy néz ki, hogy sok helyütt egyre inkább tarol, beleértve az USÁ-t is. Viszont jóü pár országban, ahol oltanak a két kínai vakcinával, megugrott az fertőzések száma az utóbbi hetekben.
A Szputnyik V-t csaknem 70 országban adják be az embereknek, általában jónak és hatásosnak tartják, más a baj vele. Hiányoznak hozzá a vizsgálati adatok, ezért sem a WHO, sem az Európai Gyógyszerügynökség még nem hagyta jóvá. Ennek ellenére pl. Magyarország vállalta a kockázatot, hogy beveti, mert az elején még nem volt elég nyugati készítmény.
Ám ily módon illuzórikus az az orosz bejelentés, hogy az év végéig világszerte 800 millió embert oltanak be vele. Ráadásul Moszkva késlekedése folytán nem tudják megszervezni a gyártást egy sor országban. Az orosz cégek viszont nem képesek elegendő mennyiséget előállítani. Májusig csupán alig 16 milliót szállítottak külföldre, ám a bizalmi gondokat igen jól illusztrálja, hogy odahaza június végéig mindössze a lakosság 15 %-a kapta meg legalább az első adagot. Miközben az ország rekordokat döntöget a Covid-halottak számát tekintve.
Az értékelés azzal zárul, hogy a Pfizer és a Moderna bizonyosan jóval hatásosabb a Delta ellen, de az orosz és a kínai gyógyszer is sokkal jobb, mint a semmi.
Az előző párizsi magyar nagykövet úgy véli: az EU hibát követ el, amikor úgy bánik Magyarországgal, ahogyan, miközben egy független államról van szó. Károlyi György, akinek a véleményét a konzervatív lap ugyanazon az oldalon közli, mint az Európai Parlament néppárti, illetve szociáldemokrata alelnökének közös cikkét. Utóbbi éppen egy hete a szintén jobboldali Die Weltben jelent meg és azt sürgeti, hogy meg kell állítani Orbán Viktort, mert már az európai alapértékeket veszélyezteti.
A volt diplomata ezzel szemben úgy látja, hogy a Nyugat azt veti Közép-Európa szemére: az nem eléggé nyitott társadalmi kérdésekben, ám szerinte az érvet meg lehet fordítani, mert miként is gondolja a másik fél, hogy bárkire is rákényszerítheti saját vízióját? Majd hozzáteszi, hogy Magyarország ostorozásához ezúttal egy olyan törvény szolgáltat ürügyet, amely a gyermekeket kívánja megvédeni, ám pont ezt az értelmét senki sem akarja tudomásul venni.
Nem kell persze nagy tudósnak lenni annak belátásra, hogy a Nyugat és Kelet gondolkodásmódja soha nem esik egybe. De az EU-nak éppen a társadalmi kérdések kapcsán kellene megengednie a sokszínűséget. Károlyi megjegyzi, hogy Orbánnak lassan 12 éve hányják a szemére: aláássa a demokráciát, ám úgy véli: igazából nincs gond sem a hatalmi ágak megosztásával, sem a parlamenti rendszerrel, sem a sajtószabadsággal.
Azt a vádat meg egyenesen gyermetegnek nevezi, hogy Orbán bűnbakok keres a közfigyelem elterelésére, illetve hogy csapdákat állítson fel. A demokrácia ugyanis a választásokra épül, azok pedig nem lehetségesek ütközés nélkül. De miért nem mondhatná meg a miniszterelnök, hogy ki tekint ellenfelének? Mert lehet ugyan nem egyetérteni vele, de azt nem ilyen arrogáns módon, rosszhiszeműen kellene csinálni. Nem kellene kétségbe vonni a jogát, hogy másként gondolkodjon.
Ilyen alapon ugyanis nem lehetséges a vita. Az ország módszeres lejáratása után ugyanakkor igencsak meglepő, hogy a magyarok 85 %-a még mindig pártolja az uniós tagságot.
