Egyszerűen kihagyták a választási törvényből a közösségi médiát, mint olyan felületet, ahol politikai kampányokat lehet bonyolítani, továbbá ezek a platformok nem minősülnek a médiatörvény szerinti sem sajtóterméknek – így magyarázta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk érdeklődésére válaszolva azt, miért nem találta hétfőn publikált jelentésében problémásnak, hogy a Fidesz jelöltje a tavalyi szerencsi időközi országgyűlési választáson milyen sokat költött a Facebookon. Az ÁSZ annak ellenére sem talált semmi szabálytalanságot, hogy Koncz Zsófia 2020. augusztus közepe és a választás napja között csak Facebook-hirdetésekre összesen 5,6 millió forintot költött, miközben a törvényben engedélyezett plafon 5 millió.
A költés nagysága már tavaly komoly vihart kavart, több civil szervezet, így a korrupció ellen küzdő K-Monitor is bejelentést tett. Ám a volt fideszes honatya, Domokos László által vezetett ÁSZ most végül arra jutott, hogy minden rendben volt, holott a hivatalosan elismert 4,6 milliós kampányköltéssel szemben a valóságban a sajtó és a civilek számításai, becslései szerint a különböző felületeken a Fidesz legalább 10,2 millió forintot költött, ami a kampánykeret dupláját. Az RTL kérdésére, hogy miért nem számították bele a közösségi médiás hirdetéseket, az ÁSZ azt válaszolta: „a jelenlegi magyar jogszabályok alapján nem értelmezhetőek”.
– A közösségi médiás költések egyfajta szürkezónát képeznek. Más állami szervek is nehezen birkóznak meg azzal, hogy egy nem Magyarországon bejelentett multicégénél elköltött forintok hogyan ellenőrizhetőek és kérhetőek számon – fejtette ki az RTL Klub híradójának kedden Merényi M. Miklós, a K-Monitor elemzője.
Egyébként erre a jelenségre az ÁSZ már egy tavalyi tanulmányában is felhívta a figyelmet, hiszen nem kell választási szakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: nemcsak a Facebookon, de a Youtube-on egymást érik a politikai hirdetések. Sőt a két platform az átláthatóság jegyében külön oldalt tart fenn, ahol bárki megnézheti: ki, mennyi pénzért helyez el náluk közéleti reklámokat. Az ÁSZ elemzésében megállapította, hogy mégsem lehet politikai hirdetésnek tekinteni ezeket, mivel a választási eljárási törvény definíciója a „sajtótermékekben” feladott hirdetéseket nevesíti, márpedig a közösségi média nem tekinthető annak. Való igaz, az egész világon éles vita folyik arról, hogy a hagyományos sajtó tartalmait csak közvetítő platformok médiának tekinthetők-e, hiszen még ők maguk is tagadják, hogy azok lennének. Egyébként az ÁSZ állítja, amúgy sem tud mit kezdeni a Facebook adataival, mivel ők csak a kampányelszámolásban benyújtott költségeket vehetik górcső alá, s ha a közösségi médiás kiadásaikat ebbe nem írják bele a szervezetek, akkor – mint hangsúlyozták – tehetetlenek, hiszen a számvevőszék nem nyomozó hatóság.
– Kétségtelen, hogy a törvény betűje szerint nem minősülnek politikai hirdetésnek a Facebookon elhelyezett reklámok, de a szabályozás fölött eljárt az idő, évekkel ezelőtt illett volna módosítani. Másrészt attól még, hogy a Facebook-hirdetést nem nevesíti a törvény, nyilvánvalóan kampányeszközről van szó, az így elköltött összegeket bele kellene számítani a kampánykiadásokba – kommentálta László Róbert az ÁSZ döntését. A Political Capital (PC) választási szakértője szerint a jelenlegi kormányoldal nagyságrendekkel több anyagi erőforrás felett rendelkezik, mint az ellenzék pártjai, így nem elsősorban lustaságból, hanem politikai érdekből nem szorgalmazzák a jogszabály módosítását.
Az agyunkba döngölik magukat
Ugyan az ÁSZ azt állítja, nincs jogköre eljárni az ügyben, egyáltalán nem mindegy, miként kategorizálják Magyarországon a közösségi médiában megjelent hirdetéseket, s ez hogyan befolyásolja a népakarat alakulását. A Népszava gyűjtése szerint már most is ömlik ezekre a felületekre a pártoktól a pénz, holott a 2022-es választási kampány hivatalos kezdete még messze van.
Csak a Facebookon a Fidesz közel 158 millió forint értékben hirdetett 2019 áprilisa óta. Ebben benne van a két évvel ezelőtti önkormányzati, illetve a Koncz Zsófia megválasztásához vezető időközi voksolás kampánya is. Viszont jól mutatja, mennyire feltekerték a közelmúltban a hangerőt, hogy a Facebook hivatalos hirdetéstára szerint az utóbbi hét napban 2,6 milliót költöttek. A Youtube-ot is magába foglaló Google-csoportnál pedig 2019 márciusa óta 66,2 millió forint értékben helyeztek el politikai reklámot. Mint arról a Telex nemrég beszámolt, a Gyurcsány Show nevű hirdetéssel egész Európa legdrágább politikai Youtube-kampányát futtatta a Fidesz május-júniusban.
S ezekben az összegekben nincsenek benne azok a pénzek, amiket a párt szatellitszervezetei, egyes politikusai költenek. Mint ismert, kifejezetten a kormánypárti vélemények, influencerek „felhangosítására” hozták a Megafon Digitális Inkubátor Központot, amely a két IT-s óriáscégnél eddig összesen közel 7 millió forintot költött. Lényegében a párt szócsöveként funkcionáló Hír Tv a Facebookon 382 milliót, a közösségi médiában külön műsort indító Rákay Philip pedig 19,9 milliót. Az egyik legaktívabb facebookozó fideszes politikus, Varga Judit eddig 5,1 milliót költött el arra, hogy követőit jobban elérje üzeneteivel, Novák Katalin pedig 1,3 millióért tolta meg a posztjait az utóbbi években.
Persze az ellenzéki pártokat sem kell félteni. Az elmúlt három esztendőben az öt frakcióval bíró parlamenti párt (Jobbik, DK, MSZP, LMP, Párbeszéd) – jelenlegi árfolyamon – 142 millió forintot költött a Facebookon és a Google csatornáin. Közülük is kiemelkedik a két legnagyobb hirdető, a Demokratikus Koalíció (42,6 millió) és a Jobbik (40). A parlamenten kívüli Momentum még náluk is aktívabb a két platformon: több mint 60 millióért reklámozta magát.
Ahogy a Fidesz, úgy az ellenzékiek sem feltétlenül maguk költenek, a különféle baloldalhoz kötődő szervezetek, híroldalak is besegítenek. Ahogy a politikusok is pörgetik az oldalaikat, főleg az előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek. A ő költési toplistájuk 2019 óta: a DK-s Dobrev Klára (47,5 millió), a MSZP-P-s Karácsony Gergely (43 millió), a momentumos Fekete-Győr András (10,1), a jobbikos Jakab Péter (10,1 millió), az MMM-s Márki-Zay Péter (6 millió). Hirdetési szempontból az ÚVP-s Pálinkás József szinte inaktív a Facebookon, eddig csak 25 ezer forintot fordított erre.
E felületeken ezek a milliós összegek óriásinak számítanak, hiszen egy-egy kisebb vállalkozás pár tízezer forintból több százezer felhasználót is el tud érni. Ahogy egy reklámszakember lapunknak fogalmazott, jó célzással – ami többek között az életkor, az érdeklődési terület, a lakhely alapján is történhet – egymillió forinttal akár annyi embert el lehet érni, mint egy milliárdos óriásplakát-kampánnyal. Persze lényeges különbség, hogy míg a hagyományos felületekre fordított pénzek egy része – a pártközeli, most már zömében NER-érdekeltségben lévő cégeken keresztül – visszafolyatható politikusi zsebekbe, a közösségi média hirdetései viszont a két amerikai céget gazdagítják.
