Nem vizsgálja a Pegasus-ügyet az alapvető jogok biztosa

Kozma Ákos megmagyarázta, miért tartja illetékesebbnek a Nemzeti Adatvédelmi-és Információszabadság Hivatalát (NAIH), mint az általa vezetett intézményt a megfigyelési botrány kivizsgálásában.

- jelentette ki Kozma Ákos egy írásbeli kérdésre válaszolva.

Az alapvető jogok biztosánál a szocialista Harangozó Tamás érdeklődött. A politikus érvelése szerint nem csak a megfigyeltek, hanem minden egyes magyar állampolgár joga sérülhetett a kémprogram használatakor.

"Ennek oka, hogy a szigorúan célhoz kötött megfigyeléstől való eltérés, illetve a megfigyelés túlzó módja, esetleg az engedélyének hiánya azt jelenti, hogy Magyarországon bárki teljes körű megfigyelés áldozatává válhat úgy, hogy erről neki soha nem lesz tudomása" - fogalmazott. Harangozó Tamás emiatt kíváncsi volt arra, hogy Kozma Ákos mikor kíván az ügyben vizsgálatot elrendelni, ha ezt még nem tette. Egyúttal arra is rákérdezett, hogy a Pegasussal való megfigyelés összhangban van-e az Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben megfogalmazott alapjogi követelményekkel.

Az alapvető jogok biztosa válaszában azt írta, az információs önrendelkezési jog érvényesülése szempontjából indokolt lehetne lefolytatni egy vizsgálatot, ugyanakkor Kozma Ákos szerint ebben hivatalának csupán általános hatásköre van, ellentétben a NAIH-al. Így az általános jogrendező elvből is azt következik, hogy ennek a szervezetnek kell lefolytatnia a Pegasus használatával kapcsolatos vizsgálatot.

A reakció mindenesetre teljesen jól beleillik abba a kormányzati kommunikációba, amely igyekszik elkerülni a konkrétumokat. Pintér Sándortól Varga Juditon át mindenki azt hangoztatta, hogy a megfigyelések törvényesen zajlottak - de arra senki sem felelt egyértelműen, hogy Magyarország is vásárolt-e a csúcskategóriás izraeli kémszoftverből.