Előfizetés

Szijjártó Péter a BBC riporterének, amikor az a Pegasus-ügyről kérdezte: ne kezdjen bele egy szovjet típusú propagandába! (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.07.22. 13:06

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A külgazdasági és külügyminiszter nem felelt arra az egyértelmű kérdésre, hogy Magyarország is megvette-e a Pegasus nevű kémszoftvert.
Mindenképpen vitáink vannak Brüsszellel - jelentette ki Szijjártó Péter a BBC Hard talk című műsorában. A külgazdasági és külügyminiszter Magyarország és az EU kapcsolatáról szólva elmondta, a kormány folyamatos támadás alatt van, hiszen bármilyen döntést is hoz, az uniós intézmények megtalálják a módját a nyomásgyakorlásnak.  Ezt követően azt hangoztatta, hogy a magyar kormány a közös európai értékek és közös európai szabályok szerint cselekszik. "Készen állunk a vitára, a párbeszédre, de csupán előítéletek alapján teljesen értelmetlen vitatkozni" - fogalmazott.  A minap elfogadott brüsszeli jelentésről - amely a magyar helyzetről értekezik - azt mondta, az egy politikailag motivált, előítéletes, igazságtalan, zsaroló típusú dokumentum. Szerinte szembemegy az uniós értékekkel és szabályokkal, ha politikai alapon szeretnék zsarolni Magyarországot a kohéziós pénzek esetleges megvonásával.  Szijjártó Péter kapott kérdést a homofób törvénnyel kapcsolatban is. Itt megismételt több, a kormányzati kommunikációban már korábban is elhangzott állítást. Egyúttal értetlenségét fejezte ki, miért támadják a törvényt.  Kapott kérdést azzal kapcsolatban is, hogy ha esetleg kiderülne valamely fiáról, hogy meleg, akkor nem szeretné-e, ha az iskolában pozitív, befogadó és megerősítő információkat kapjon a homoszexualitásról. Erre nem válaszolt, helyette inkább azt ecsetelte, hogy ő maga szeretne ezekről a kérdésekről beszélgetni a gyerekeivel amikor azt ő jónak látja.  A tárcavezető szégyenletesnek nevezte az Európai Bizottság elnökének kijelentései, melyek a törvényt bírálták. "Tudja, utoljára a kommunizmusban fordulhatott elő, hogy az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett" - értékelt. Hozzátette, biztos abban, hogy ezek az előírások teljes mértékben megfelelnek az európai jogszabályoknak. 
"Azt állítani, hogy a magyarországi média 80 százaléka valamilyen módon kapcsolódik a kormányoldalhoz, egyszerűen óriási álhír"

- válaszolta a Freedom House jelentésére reagálva, mely szerint utóbbi arány figyelhetők meg a magyar sajtó szerkezetében.

Szijjártó Péter úgy véli, ha a műsorvezető szétnéz az interneten, akkor óriási többségben a kormánnyal szembehelyezkedő cikkeket láthat és kisebbségben vannak azok, amelyek a kabinetet támogatják.  Végezetül szó esett a Pegasus-ügyről is. A miniszter kétségbe vonta annak a korábbi NSO-munkatársnak a nyilatkozatát, mely szerint a magyar kormány is az ügyfelük közt volt. Arra a kérdésre - amely arra vonatkozott, hogy a magyar kormány használta-e a Pegasust - sértegetéssel felelt. Felszólította a BBC újságíróját, hogy ne kezdjen bele egy "szovjet típusú propagandába". Majd amikor ismét elhangzott a kérdés, újra kitérő választ adott. Hozzátette, senkit sem figyeltek meg amiatt, mert nem ápol barátságos viszonyt a kormánnyal és minden törvényt betartottak a titkos adatgyűjtések során.

Kitört a nevetés a kormányinfón, amikor Gulyás Gergely arról beszélt, hogy miért nem lesznek fideszes képviselők a Pride-on

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.07.22. 12:04

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ezért nem lesz ott egy politikusuk sem a Pride-on.
Megy-e fideszes képviselő az idei Budapest Pride-ra? - hangzott el az egyik újságírói kérdés a kormányinfón.  Nem tartom valószínűnek - felelte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy miért nem, azt mondta,
az érinteti kör nem fedi egymást az ő tudomása szerint, nincsen metszet. Erre a jelenlévő újságírók felnevettek.

A tárcavezető később arról beszélt, nincsen tisztában kollégái szexuális orientációjával, de a Pride amúgy sem erről szól, hanem arról, hogy a résztvevők inkább azt a nagy nyilvánossággal meg akarják osztani.   Ismert, hogy a Fidesz egyik alapító tagjára tavaly decemberben, 25 meztelen férfi társaságában bukkant rá a belga rendőrség. Szájer József amúgy később maga lépett ki a pártból.  A kormányinfón elhangzottakról a Népszava is beszámolt, amit ide kattintva olvashat el.

Gulyás Gergely: a kormányülésen szóba sem került a Pegasus-ügy

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.07.22. 09:45

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Gulyás Gergely szerint Magyarországon politikai alapon senkit sem figyeltek meg.
Nem esett szó a kormányülésen a Pegasus-üggyel kapcsolatban, hisztériáról van szó, ami jól illeszkedik a nemzetközi hangulatban

- mondta el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

Gulyás Gergely ismét kikerülte a konkrét kérdést arra, hogy megvette-e a kormány a Pegasust. Az, hogy milyen eszközöket használ a magyar állam a titkos adatgyűjtéshez, az nem nyilvános adat. Szerinte az a kérdés, hogy minden jogszerűen történt-e, a törvényeket pedig betartja a kabinet.      Politikai alapon senkit sem hallgatnak le - hangoztatta, majd hozzátette: ezek több évtizedes szabályok, egyedül Gyurcsány Ferenc végeztetett megfigyeléseket politikai alapon. Ez egy álbotrány, amit sikerült nemzetközi segítséggel nagyra fújni - fogalmazott.  Gulyás lapunk kérdésére, hogy mi alapján állítják, hogy szerintük nincs botrány és minden jogszerű volt úgy fogalmazott: hogy van egy nemzetbiztonsági törvény ami a területet szabályozza és Pintér Sándor belügyminiszter azt állította, hogy a titkos megfigyeléseket mindig mindenkor jogszerűen végezték. Emellett a nemzetbiztonsági törvény szerint a szolgálatok működését a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága szabályozza, ahol a polgári elhárítást is felügyelő Belügyminisztérium vezetője elszámoltatható a zárt ülésén. 
Lapunk kérdésére, hogy akkor a Fidesz miért nem engedi összehívni az ügyben nemzetbiztonsági bizottságot Gulyás Gergely úgy reagált „önmagában milyen technikai eszközzel történik a lehallgatás, az nem ad okot a bizottság összehívására. Továbbá ők »nem partnerek a hisztériakeltésben.«

Arra a felvetésünkre, hogy ha van ebben az ügyben a hisztériakeltés, akkor annak éppen azzal lehetne tisztázni, hogy a bizottság zárt ülésén megvitassák ezeket a sajtóban felmerült, konkrét megfigyelési ügyeket, neveket, Gulyás azt válaszolta, hogy szerinte hiába ad egy tájékoztatást a BM vezetője, az ellenzék ezt úgysem fogja elismerni az ülés után. »Nincsenek már illúzióim erről.«    A miniszterelnök által bejelentett népszavazással kapcsolatban azt mondta, annak megtartására jövő év január-februárjában kerülhet sor. Ennek egyébként semmi köze nincsen a Pegasus-ügyhöz - válaszolta arra a kérdésre, mely szerint a referendum csak egy figyelemelterelés.

A Népszava kérdései

Mi alapján állítják, hogy jogszerű volt a Pegasus használata?  Azt állítjuk, hogy minden titkos információgyűjtés törvényes keretek között zajlik.  De mi alapján mondják, hogy bármilyen szoftver használata jogszerű keretek között zajlott ebben a konkrét esetben? Úgy, hogy van egy törvény, ami ezt szabályozza, azt kell betartani. Minden esetben az illetékes hatóságok - akár bírói, akár igazságügyminiszteri engedély alapján történő titkos információgyűjtés volt - betartották a jogszabályokat. Honnan tudjuk, hogy betartották ezeket a jogszabályokat?   Ennek az ellenőrzésére a nemzetbiztonsági bizottság hivatott úgy, ahogy a világ összes országában.  Aminek ugye a Fidesz-frakció megakadályozta az összehívását.  Azért, mert önmagában az az ügy, hogy milyen technikai eszközzel folynak lehallgatások, nem ad okot rendkívüli ülésre. Rendszeresen beszámol a Belügyminisztérium a nemzetbiztonsági bizottságnak. A hisztériakeltésben nem vagyunk partnerek, a hatékony ellenőrzésben igen.  De a hisztériakeltés - ahogy Miniszter úr nevezi - azt pontosan azzal lehetne rövidre zárni, hogy tartunk egy bizottsági ülést - Ön ezt nagyon jól tudja, mert tag volt - ahol zárt ajtók mögött zárt környezetben meg lehet kérdezni, hogy uraim, hölgyeim, lehallgatták-e Gémesi Györgyöt vagy Simicska Ádámot. Az a baj, hogy miután tag voltam, ezért tudom, hogy nem így van. Tiszteletreméltó, sőt, nagyrabecsülést kiérdemlő naivitásnak tartom az enyémmel ellentétes álláspontot. Tehát ha Ön úgy gondolja, hogy a Belügyminisztérium ad egy tájékoztatást, ami világossá teszi, hogy minden egyes esetben a lehallgatásra törvényesen és alapos okkal került sor, akkor utána ki fog menni az ellenzék és azt mondja, hogy a Belügyminisztérium itt olyan tájékoztatást adott, miszerint a kormánynak mindenben igaza van?! Szemben Önnel énnekem már nincsenek ilyen illúzióim a magyar politikával szemben. Hiszen nem arról szól ez az ügy, hogy bárki attól tartana - legalábbis nem zárom ki, hogy ilyenek is vannak, de a nagy többség nem attól tart, hogy a politika vagy a gazdasági élet szereplőit lehallgatják, hanem attól, hogy a kormányt meg lehet-e vádolni azzal, hogy egy egyébként minden államban titkos és ingoványos területen valamilyen jogkörével visszaélt-e. A politikai vád az erről szól. Ennek a vádnak nincsen alapja. De miután a nemzetbiztonsági bizottság a zárt ülésen - ha a belügyminiszter a konkrét esetekről is beszámol - akkor sem lesz az, hogy utána az ellenzéki képviselők kiállnak és azt mondják, hogy tényleg, itt a belügyminiszter által elmondottak alapján megnyugodtunk. Nem ilyen ma a magyar politikai légkör. Legyünk elnézőek, valószínűleg egy választás előtt 8-9 hónappal még máshol sem lenne ilyen, de nálunk különösen más. Akkor lefordítom: van egy nemzetbiztonsági törvényünk, benne van egy nemzetbiztonsági bizottság, de a bizottságot nem tartjuk meg, miután az ellenzék csúnyákat mond. Akkor most van nemzetbiztonsági bizottságunk vagy nincs? A bizottságnak normális rendben vannak ülései, ahol a Belügyminisztérium állandóan, folyamatosan ad tájékoztatást. Itt is szívesen ad a Belügyminisztérium tájékoztatást, viszont semmi olyan ok nincs, ami a bizottság rendkívüli ülésének összehívását indokolná. Függetlenül attól, hogy egyébként nem a kormány feladata ebben dönteni. De egyetértek a kormánypárti többséggel, aki azt mondja, hogy erre nincs ok.  De Önök rendszeresen blokkolják a nemzetbiztonsági bizottság üléseit.  Rendszeresen és rendesen ülésezik a nemzetbiztonsági bizottság, amikor a Parlament ülésezik. Kivéve akkor, amikor a Fidesz-frakció úgy dönt, hogy ne ülésezzen. A nemzetbiztonsági bizottságnak ugye a törvény alapján ellenzéki elnöke van. Mikor ő összehívja rendes ülésszakban, akkor a Fidesz-KDNP kormánytöbbséget adó képviselői a határozatképességet majdnem minden esetben biztosítják. Amikor úgy gondoljuk, semmi alapja nincs annak, hogy egy hisztériakeltéshez használják fel a nemzetbiztonsági szerveket és egyébként a parlament egyik fontos bizottságát, akkor ezt nem biztosítja a kormánytöbbség.  Tehát akkor még egyszer: van egy nemzetbiztonsági bizottságunk, ami nem működik, mert mi, akiket ellenőriznie kellene azt mondjuk, hogy minden jogszerű volt, tehát emiatt az ellenőrző funkció sem működhet.  Miután az első feltevése teljesen téves, ezért az ebből levont következtetések is mind azok. Az első feltevése úgy szólt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság nem működik. A nemzetbiztonsági bizottság normális rendben működik.  Kivéve, amikor Önök nem engedik. Amikor a kormánypárti többség nem megy el. Két tucat ilyen eset volt az elmúlt években.  Nem mondom, hogy kifejezetten méltánytalannak tartom, de annak a belátását kérem, hogy vannak olyan szabályok, amelyek 31 éve változatlanok Magyarországon. Ilyen az, hogy mikor ülésezik a Parlament és mikor üléseznek a bizottságok. Az ettől való eltérést kell indokolni. Az eltérés indokában nem értünk egyet.  Mikor, milyen feltételek mentén támogatná a kormányzat, hogy bármilyen módon véget vessen ennek a szörnyű hisztériakeltésnek?  Szerintem az elmúlt napokban - itt most egy negyed órája vagy húsz perce erről van szó - a belügyminiszter, az igazságügyminiszter és mindenki megszólalt már ebben az ügyben. Bízzunk a világos szavak értelmében és mások értelmében is, akkor az ügy az megnyugtató módon rendezhető.  Világos. Vagy is nem, de akkor ebben nem sikerült egyetértenünk. Tud-e arról Magyarországon, hogy bárhol népszerűsítettek volna kiskorúaknak nemváltoztató műtéteket?  Hát, Európában tudok sok ilyen gyakorlatról, Magyarországon iskolán belüli gyakorlatról nem tudok, de készül egy összefoglaló, hogy milyen civil szervezetek milyen felvilágosító tevékenységet végeznek.  Nyilván sokfélét, de akkor olyan dolgokat kérdeznek meg - ha jól értem - ami fiktív. nem volt, nem is nagyon tudjuk, hogy lehet-e. El kell olvasni azt a levelet, amely a kötelességszegést megindító eljárás alapdokumentuma, hogy milyen jogszabályok módosítását kéri tőlünk az Európai Bizottság, illetve mit tart, a közösségi joggal ellentétesnek, amivel nem értünk egyet. És ahhoz, hogy ezeket a jogszabályokat megvédjük, ahhoz van szükség arra, hogy egy egyértelmű és világos népakarat álljon a magyar álláspont mögött.  Ennyi erővel azt is meg lehetne kérdezni egy népszavazáson, hogy mondjuk a Taigetoszt támogatjuk-e. Csak hogy ez ugyanolyan fikció, mint amit a kormány... Nem fikció, mert Európa jó részén ez napi valóság.