Egy lépésben kellene jövő januártól 200 ezer forintra emelni a magyar minimálbért, majd utána hasonló ütemben folytatni a legkisebb bérek felzárkóztatását. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egy ilyen tartalmú több éves bérmegállapodást tudna támogatni – közölte érdeklődésünkre Kordás László, a MASZSZ elnöke. Ha csak több lépcsőben emelnék a legkisebb béreket, akkor már eleve a 220-230 ezer forintot kellene célozni – tette hozzá. A hazai legkisebb fizetések ugyanis jelentős lemaradásban vannak még a szomszédos országokhoz képest is. Az európai minimálbér bevezetéséről szóló tervek szerint ráadásul az adott ország bruttó átlagbére felével megegyező összegről kellene indulnia a legkisebb fizetésnek. Az erről szóló uniós direktívát Kordás László szerint jövő év elején fogadhatják el. Legutóbb májusra vonatkozóan már 431 600 forintos átlagbérről közölt adatot a KSH, ami az uniós elvek alapján legalább 215 ezer forintos minimálbért jelentene.
A magyar minimálbér a februári 4 százalékos emelés után viszont jelenleg csak bruttó 167 400 forint, ami mostani árfolyamon számolva 473 eurót ér (a szakképzetteknek járó 219 ezer forintos garantált bérminimum pedig 618 eurót). Eközben a cseheknél 579, a lengyeleknél 614, a szlovákoknál 623 euró a legkisebb kötelező bér. A kormány által nemzeti konzultációra bocsátott 200 ezer forintos minimálbér mostani árfolyamon 564 eurót jelentene, vagyis még a cseh összeget sem érné el, pedig a jövőben minden bizonnyal azt is tovább emelik majd.
A szakszervezeteket azonban egyelőre nem kérdezte álláspontjukról a kormány. Úgy tudni, a miniszterelnök egyik fő tanácsadójának számító Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke ugyanakkor a munkáltatókkal folytat az ügyben háttéregyezetéseket: nyilván inkább őket kell meggyőzni az emelés szükségességéről, mint a szakszervezeteket. Parragh László pénteken az M1 Hiradójának ki is jelentette: a munkaadók is egyetértenek abban, hogy emelni kell a minimálbért. A kormány által javasolt mérték megvalósítása ugyanakkor függ a gazdasági növekedéstől, az inflációtól és attól, mennyit tud ebből átvállalni a kormány. Az MKIK elnöke szerint a bérmegállapodás novemberre születhet meg.
A kamara viszont – a szakszervezetekkel, a munkáltatói szervezetekkel és a kormány képviselőivel ellentétben - nem tagja a minimálbérről rendszeresen hivatalosan egyeztető, és a bérmegállapodásokat megkötő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának. Ennek ülését pedig nem hívták össze a nyár folyamán.
Holott az év elején hosszas alkudozások után megkötött béremelési megállapodásban szerepelt az idei minimálbéremelés tapasztalatainak értékelése „a releváns 2021. első félévi statisztikai adatok megjelenése után”, valamint egy ígéret is a legkisebb bérek további 1 százalékos, évközbeni emelésére. Igaz, a minimálbér 169 ezer, a garantált bérminimum 221 100 forintra történő emelésének az volt a feltétele, hogy a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökkenjen.
Már nyár elején kiderült azonban, hogy a kormánynak nincs ilyen szándéka: a jövő évi adótörvényekben még 2022-ben is 15 százalékos szochoval számol a kormány. Kordás László szerint eközben az 1 százaléknál nagyobb léptékű további emelésre volna szükség még az idén, hiszen az infláció jóval magasabban alakult, mint amivel a kormány számolt. Az eredetileg tervezett 3-3,5 százalék helyett áprilistól kezdve 5 százalék fölé ugrott a pénzromlás mértéke, és még júliusban egy jelentős fékeződés után is 4,6 százalék volt. Ehhez képest a minimálbér és a garantált bérminimum – az elhúzódó tárgyalások után csak februártól életbelépő emelés miatt - éves szinten csupán 3,4 százalékkal lett magasabb. Vagyis éppen annak a mintegy 1,2 milliós dolgozói rétegnek ér most egyre kevesebbet a bére, amely jövedelmi szempontból már így is nehezebb helyzetben volt – hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.
A MASZSZ egyébként ezt előrevetítve nem is írta alá az év eleji megállapodást: 5 százalékos éves emeléssel lettek volna csak elégedettek. Májusban jelezték az innovációs tárcának a jelentősebb évközbeni kompenzáció szükségességét is. Kordás László szerint erre azt a választ kapták, hogy a kérdés megvitatására az elmúlt időszak gazdasági fejlődését és a bérek alakulását értékelő tárgyalásokon kerülhet majd sor. Eddig azonban ilyen megbeszélést nem hívtak össze.
Valószínűleg szeptemberben ugyanakkor megkezdődnek majd a szokásos módon a jövő évre vonatkozó minimálbértárgyalások: Kordás László ebben a korábbi évek gyakorlatából kiindulva bízik.
