Pedig nem megy keresztül könnyű időszakon. Vastagbélműtéte óta még nem mindig nincs tökéletes állapotban, a napokban a katolikus parlamenti képviselők fogadásakor végig ülve maradt, amiért bocsánatot is kért. Híre ment, hogy le akar mondani, XVI. Benedek mindössze egy évvel volt idősebb, amikor 2013-ban úgy döntött, hogy háttérbe vonul, de nyilvánvaló hírlapi kacsáról van szó. Mert bár Ferenc fizikai állapota nem a régi, még vannak olyan tervei, amiket véghez akar vinni. Senkinek sem tenne jót a távozása, sokak bizalma még jobban megrendülne a katolikus egyházban, mint intézményben. Eleve sajátos lenne, hogy két emeritus pápa lenne a Vatikánban az „igazi” egyházfő mellett.
Teljesen egyértelmű azonban, hogy Ferenc nem készül a távozásra. Ezt bizonyítja néhány közelmúltbeli kezdeményezés. Így az a rendelet, amely tíz évre korlátozza az egyház által elismert mozgalmak és egyesületek vezetőinek mandátumát. De egy másik ok miatt is nyilvánvalóan maradni kíván. Ferenc pápa olyan rendkívüli népszerűségnek örvend, hogy távozása komoly bizalmi válságot idézne elő. Megítélése az elmúlt két évben folyamatosan javult. A Demos ügynökség felmérése szerint négy olaszból három bízik benne, ami a legmagasabb érték az utóbbi négy évben. A pápát sokkal jobban kedveli, mint magát a katolikus egyházat, amelyben alig 40 százalék bízik. Igaz, Ferenc megválasztásakor még ennél is jobb volt a megítélése, elérte a kilencven százalékot, de ez természetes is, a pápaválasztás után a mindenkori egyházfő népszerűsége rendre csúcsokat dönt.
Ferenc pápa olaszországi közkedveltségi mutatója 2016 után esett vissza az akkori 82 százalékról 72 százalékra (2018-as adat). Ennek több oka volt. Részben a pénzügyi botrányok magyarázzák, amelyek Giovanni Angelo Becciu bíboros államtitkár menesztéséhez vezettek. Sokan, elsősorban a jobboldali populista szavazók, a pápa szegények és menekültek melletti feltétlen kiállását sem nézték jó szemmel. Az elmúlt két évben azonban mintegy 10 százalékkal nőtt a Ferencbe vetett bizalom.
A templomba járó hívők 91 százaléka bízik a pápában, ám érdekes, hogy az egyházról még körükben is csak 81 százalék vélekedik kedvezően. A hitüket nem gyakorló vallásos olaszoknál még nagyobb ez az olló: 82 százalék bízik az egyházfőben, s mindössze 42 százalék az egyházban. Még az ateisták 52 százaléka is rokonszenvesnek találja a pápát, de az egyházban 11 százalék bízik.
Pártpreferenciáktól is függ a pápa népszerűsége. A balközép Demokrata Párt (PD), valamint a jobbközép Forza Italia (Silvio Berlusconi pártja) támogatóinak 92 százaléka kedveli Ferenc pápát. Ugyanakkor a baloldali párt szavazóinak 53, a jobboldaliénak pedig 43 százaléka bízik az egyházban. Jellemző módon az olasz parlamenti pártpaletta „legjobboldalibb” pártja, az Olasz Testvérek (FdI; ennek vezetőjével, Giorgia Melonival ebédelt múlt héten Rómában Orbán Viktor kormányfő) szavazói kedvelik legkevésbé Ferencet: 64 százalékuk nyilatkozott így, s csak 39 százalék bízik az egyházban. Matteo Salvini párja, a Liga támogatói esetében ez az arány 68-49 százalék. Meglepő az is, hogy ennél még a baloldali populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) szavazói is jobban bíznak az egyházfőben: 77 százalékuk kedveli, ugyanakkor az egyházban csak 39 százalékuk bízik.
Ez a felmérés is bizonyítja: attól, hogy valaki egy baloldali pártra szavaz, még nagyon is fontosnak tartja a vallását és attól még, hogy valaki erősen jobboldali nézeteket vall, még nem biztos, hogy vallásos.
