kártérítés;árverés;luxusautók;Nemzeti Adó- és Vámhivatal;autólízing;

2021-09-10 08:41:19

Tévedett a NAV: nem áfacsalók tulajdonai az elárverezni kívánt luxusautók

Egy Németországban bejegyzett lízingcég a tulajdonos, sok százmillió forintos per fenyegeti a magyar államot.

Nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által adócsalással gyanúsított vállalkozók, hanem egy Németországban bejegyzett társaság a tulajdonosa azoknak a méregdrága luxusautóknak, amelyek elárverezérését a napokban hirdette meg az adóhatóság – írja a Telex.

Arról a Népszava is beszámolt, hogy a NAV „vám- és bűnügyi árverések kategóriában” összesen több mint 320 millió forintra becsült értékű autókülönlegességeket hirdetett meg. A hirdetményben kiemelték: a többi között „autógyűjtők álmaira”, egy Lamborghini Aventadorra, egy Bentley Continentalra, egy Porsche Panamera Turbo 971-re, és egy Porsche Panamera 971-re lehet licitálni szeptember 10-től.   

Az egy évvel ezelőtti bűnügyi akcióról a NAV akkor azt közölte, hogy húsz évet is kaphat az a győri kötődésű, élelmiszeripari termékekkel kereskedő üzletember, aki több milliárd forint áfát csalt el társaival. A bűncselekményből származó vagyont, közte a férfi Lamborghinijét és egy Bentleyt is lefoglalták. 

Most kedden Varga Mihály pénzügyminiszter is büszkén számolt be Facebook-oldalán az árverésről, s mint írta: „ahogyan a gazdaságfehérítésből származó bevételeket, úgy az árverésekből befolyó összegeket is további adócsökkentésekre fordítjuk”.  

Csakhogy az említett négy kocsit az adócsalók a német lízingcégtől bérelték, s a Telex cikke szerint a NAV és a bíróság – a cég ügyvédje szerint kikezdhető indoklással – elutasította az igényüket, amikor bejelentkeztek értük. Ha végül egy újabb perben mégis nekik ad igazat a törvényszék, az állam vaskos kártérítést fizethet. Megemlítették, hogy az adócsalási ügy fő gyanúsítottja tavaly a koronívírus-járvány első hulláma idején Győrben éppen a Lamborghinivel és a Bentley-vel ment Győrbe jótkénykodni, maszkokat osztogatni.

A NAV a Győri Járásbíróság döntésére hivatkozik, amely szerint jogos volt a vagyonelkobzás, és a német cég kérelmét, hogy visszakaphassák az autókat, arra hivatkozva utasították el, hogy azokat „az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerezte”.