Sokszor éri az a vád a hazai szakszervezeteket, hogy elköteleződtek egyik vagy másik politikai oldal mellett, de ilyen egyértelműen még nem tette le a voksot egy párt mellett egy konföderációs
vezető sem az utóbbi tíz évben. Miért volt erre szükség?
Épp ezt a vádat akartam kivédeni a lemondásommal. A voksot pedig nem a konföderáció tette le a DK mellett, hanem én. Ha egy szakszervezeti vezető úgy gondolja, hogy egy adott párt állította az előválasztás legesélyesebb jelöltjét – és én ezt gondolom Dobrev Kláráról –, akkor az érdekvédelmi pozícióból távozni kell.
Aligha vasárnap jött a felkérés.
Szűk éve gondolkodom ezen a lépésen, mert egyértelmű, hogy a kormányzat szakszervezetekkel
folytatott látszategyeztetései nem adnak érdemi beleszólási esélyt a dolgozóknak a róluk szóló
döntésekbe. Meg kell tehát erősíteni a munkavállalók politikai képviseletét ahhoz, hogy növekedjen a szakszervezeti mozgalom súlya.
Úgy, hogy felhagy a szakszervezeti munkával?
Nem fordítok hátat a mozgalomnak, megmarad a tagságom és ezután is a dolgozók érdekében fogok fellépni. Segítek kialakítani azokat a kereteket, amelyek között majd az aktív szakszervezeti vezetők eljuttathatják a politikai döntéshozókhoz a munkavállalók elvárásait és érveit.
Ugyanezt a feladatot egyszer már elvállalta: 2004-ben a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, majd a foglalkoztatási hivatal egyik vezetője lett. Ehhez a korszakhoz térne vissza?
Nem a nosztalgia vezet, bár máig ható eredmények születtek akkor. Például háromoldalú egyeztetéseken kialakítottuk a minimálbéren túl a garantált bérminimum intézményét, hogy a szakmai végzettséget igénylő munkaköröket jobban megbecsüljék a munkaadók. Szakszervezeti tapasztalatokkal a hátam mögött mostantól megpróbálom a társadalmi párbeszédet a munkavállalók szempontjainak megfelelően alakítani. Ezzel a szakmai munkával segítem az ellenzék programalkotását.
Miért gondolja, hogy pont a DK az a politikai bázis, amelyik engedi majd tovább vinni ezt a folyamatot, ha az ellenzéki összefogás sikert ér el a jövő évi választáson?
Ez a pont már személyes értékválasztás kérdése. Azt gondolom, ha egy miniszterelnök-jelölt az előválasztás alatt érdeklődik a munkavállalók gondjai iránt és ezt kifejezi azzal, hogy több szakma képviselőivel is leül tárgyalni, megvan a remény, hogy ez a hozzáállás akkor is megmarad, ha kormányra kerül. A DK miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára tárgyalt a pedagógusokkal, egészségügyisekkel, rendvédelmi dolgozókkal, köztisztviselők, közalkalmazottak képviselőivel, feltételezhetjük, hogy érdekli majd a véleményük később is.
Mások azt mondják, a DK arra használja Kordás Lászlót, hogy szakszervezeti szavazókat hozzon már az előválasztáson a pártnak. Így lesz?
Nincsenek ilyen mérések, de azt gondolom, igen. Az biztos, hogy a szakszervezeti mozgalom sokszínű, kormánypárti és ellenzéki szavazók is vannak a tagságban és nem lenne egészséges, ha a legnagyobb magyar konföderáció vezetője egy pártpolitikus lenne. Nem volt szerencsés, amikor szakszervezeti vezetőket vitt be a parlamentbe a baloldal, világosan ketté kell választani ezt a két feladatot, ezt én most megtettem. A DK-ban pedig tárt karokkal fogadtak.
Miért nem várta meg az előválasztás eredményét? Mi történik akkor, ha nem Dobrev Klára lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje?
Az ellenzék közös programjának a részleteit akkor is ki kell dolgozni és reményeink szerint a kormányprogram munkaügyi fejezeteit is.
Ha mégis ő vezeti ez ellenzéket, azt ígérte, év vége előtt bemutatja árnyékkormányát. Ön lehet a munkaügyi tárca várományosa?
Szóba sem került ilyesmi.
Listás képviselői hely?
Az sem, eddig csak a feladatokról beszéltünk.
A MASZSZ következő vezetőjét közben meg kell választani. Mi a menetrend?
Hétfőn írásban is beadtam a lemondásom az alelnöknek, Székely Tamásnak, aki 60 napig viheti tovább választás nélkül a szervezetet, a mandátumom hivatalosan az új elnök megválasztásával jár le. A héten lesz egy elnökségi ülés, ahol eldől, hogy a november 9-re egyébként is összehívott szokásos éves kongresszus napirendjére felveszik-e az elnökválasztást, vagy új kongresszus dönt a szövetség új vezetőjéről.
A konföderáció elnöksége jelenleg 23 tagú, kiszivárgott hírek szerint nem egyszer voltak hangos viták egy-egy ülésen. Ez is szerepet játszott a lemondásában?
Nem, bár nem akarom elhallgatni, egy-egy ügy megvitatásakor voltak viták a testületben. Ez azonban a demokratikus döntéshozatal velejárója. Most mindenesetre valamennyi elnökségi tagot telefonon tájékoztattam a döntésemről, többekkel az utódlásról is szót váltottunk, de még nincsenek hivatalos jelöltek.
