A felsőoktatási intézmények vezetői által létrehozott szakmai bizottságoknak már nem nagyon lesz beleszólásuk abba, hogyan készítsék fel az egyetemeken a pedagógushallgatókat, a tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit mostantól csak minisztériumi szinten határozhatják meg - derült ki Magyar Közlönyben megjelent rendeletmódosításból. Az eddigi szabályozás szerint a szakmai bizottságok tantervi ajánlásokkal segíthették a tanárszakok intézményi tanterveinek kidolgozását, ám az erről szóló passzust egyszerűen törölték a törvényből. A módosítás szerint a követelményrendszert az oktatásért felelős miniszter kormányrendeletben határozhatja meg. (A felsőoktatás Palkovics László innovációs tárcájához tartozik.)
Vagyis a kormány semmit nem bíz a véletlenre – és a tanárképzést folytató egyetemekre – annak érdekében, hogy a pedagógusokat a kormány elvárásainak megfelelően készítsék fel. Bár a rendeletmódosítás nem részletezi, milyen tartalmi elemeknek kell majd megfelelniük a felsőoktatási intézményeknek, az irány egyértelmű. A Népszava még júniusban számolt be arról a kiszivárgott minisztériumi levélről, mely szerint a tanárképzést tartalmilag az új Nemzeti alaptantervhez (NAT) kell kötni, ezzel is egyszerűsítve a követelményrendszert, a "felesleges", vagyis a NAT-hoz nem igazodó tartalmakat pedig törölni kell a tanárok egyetemi felkészítéséből.
Megírtuk azt is, hogy az Oktatási Hivatal egy újfajta képzéssel erősítené a pályakezdő pedagógusok "magyarságtudatát", egy augusztus végi rendeletmódosítás alapján pedig egy átfogó, komplex vizsgálattal is ellenőrizhetik az elvárásoknak nem megfelelően teljesítő tanárokat, intézményvezetőket. Mindennek fényében nem meglepő a mostani rendelet azon módosítása sem, amely a tanári szakképzettség elemei között a "tudás, készség, képesség" hármasa helyett a "tudás, képesség, attitűd (viszonyulás)" hármast sorolja fel.
- A kormány kiemelt célja, hogy a felsőoktatás egységes és átjárható rendszerben képezzen a hivatásuk gyakorlására még alaposabban felkészült pedagógusokat - közölte a napokban a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium. Cél az is, hogy vonzóbbá váljon a pedagóguspálya, ennek érdekében hat helyett öt évig tart a jövőben a felsőfokú tanárképzés, a hallgatónak pedig minden félévben lesz szakmai gyakorlatuk. Újdonságként jelenik meg az integrált természettudományos tanárképzés, a természettudomány-környezettan tanárszak beindítása is.
