Budapesten elvétve lehet egységes szempontok szerint elbírált pályázat vagy névjegyzék alapján bérlakáshoz jutni. A kerületi önkormányzatok túlnyomó többsége továbbra is az egyedi – hol a polgármester, hol valamely bizottság általa hozott – döntést részesíti előnyben. A fővárosi és kilenc kerületi önkormányzat 2019 májusa és 2020 októbere között egyáltalán nem írt ki pályázatot, miközben több mint 1500 bérleti szerződést írtak alá ezen időszak alatt, beleértve a költségelvű és a piaci bérlakások határozott időre vonatkozó kontraktusait is. A III., a XIII. és a XVI. kerület viszont sok pályázatot hirdet. Ritka kivétel a XI. kerület is, ahol névjegyzék alapján utalják ki a bérleményeket. Budapesten egyébként 2019-ben 10 kerületben volt aktualizált nyilvántartás a lakásigénylőkről, ezeken összesen 3512-en szerepeltek.
A bérlakásoknak azonban alig valamivel több mint felét osztották ki szociális helyzet alapján, bár a kerületek között elég nagy a szórás. Míg a IX., a X., a XVII. és a XX. kerületben kiemelkedő a szociális alapú kiutalások aránya, addig az V. és a XIII. kerületben a piaci lakásbérletek vannak túlsúlyban - derül ki az Utcajogász Egyesületnek a fővárosi önkormányzati lakásrendszerről frissen elkészített problématérképéből. A civil szervezet 2020-ban nyert támogatást az Open Society egyik alapjától TranspaRent elnevezésű projektjére. A kutatás fő célja a budapesti önkormányzati lakásgazdálkodás feltérképezése, illetve együttműködés és konkrét javaslatok útján egy igazságosabb rendszer felé terelése. Az Utcajogász által már évek óta végzett önkéntes jogsegély szolgálat ugyanis súlyos anomáliákat jelez ezen a területen.
Budapesten a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymástól függetlenül alakították ki lakáspolitikájukat és alkották meg ehhez kapcsolódó rendeleteiket, így gyakorlatilag 24 különböző szabályozás működik egymás mellett. Az önkormányzati lakásokhoz való hozzáférés módja és szabályai eltérőek a főváros különböző területein, nehéz hozzáférni az információkhoz és gyakorta még ennél is nehezebb értelmezni a szabályokat.
A projekt első szakaszában az önkormányzati rendeleteket, pályázatokat, szerződéseket elemezve mérték fel és értékelték a fővárosi önkormányzatok lakáspolitikáját. Ezt foglalja össze a múlt hét pénteken bemutatott problématérkép. A jó gyakorlatok kialakítása különösen fontos az egyre mélyülő lakhatási válság idején, különös tekintettel arra, hogy a bérlakásállomány töredékére zsugorodott a rendszerváltás óta.
A legtöbb bérlakás (az állomány növelésére sokat költő) XIII. kerületben található, míg a legkevesebb Soroksáron. A mintegy 41 ezer budapesti önkormányzati tulajdonú lakás közel 15 százaléka, több mint hatezer azonban most is üresen áll. Ezek közül a legtöbb Józsefvárosban található. Nagy részük – ahogy a lakottak közül is csaknem 300 – bontandó. De a többivel is akad gond. A bérlemények 15 százaléka komfort nélküli, illetve szükséglakás. A legtöbb lerobbant ingatlan Józsefvárosban és Erzsébetvárosban van.
Az önkormányzati lakások kétharmadát határozatlan idejű szerződéssel bérlik lakóik. (A lakásprivatizáció új hullámával megcélzott budai Várban található műemléklakások örökbérlete még speciálisabb, közjegyzői okirattal a lakás nem bejelentett lakónak is átadható.) Néhány kerület a határozott idejű kontraktusokat részesíti előnyben. Újpesten például gyakori az egy éves bérlet.
Rendkívül nagy szóródást mutatnak a lakbérek is. (Az Utcajogász által használt adatok ebben az esetben 2019-esek, a járványra tekintettel elrendelt emelési tilalom viszont csak tavaly decemberben lépett életbe, így néhány helyen a közöltnél magasabb lehet a bérleti díj.) A legolcsóbb a bérlők jövedelmi viszonyaira tekintettel megállapított szociális lakbért – 150 forint/négyzetméter/ hó – a XVI. kerületben szedik, míg a legtöbbet a III. kerületben (673 forint/nm/hó) kérik. A jobb helyzetben lévők számára elérhető költségelvű és piaci lakbérek ennél jellemzően jóval magasabbak. Van, ahol alig tíz százalékkal több, másutt a piaci nyolcszorosa a kerületben számított szociális lakbérnek. A legmagasabb piaci alapon megállapított lakbért egyébként kissé meglepő módon Kőbányán kérik (2063 forint/nm/hó), amely négyszerese annak, amit ilyen címen a II. kerületben kell fizetni (550 forint/nm/ hó). - SZALAI ANNA
„Minden kerület egy önálló település”
Támogatja az I. és a VIII. kerület polgármestere az egész fővárosra egyformán érvényes lakásrendelet elkészítését, de a megvalósítására nem látnak reális esélyt. V. Naszályi Márta (I. kerület) és Pikó András (VIII. kerület) polgármesterek voltak a résztvevői annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amit az Utcajogász Egyesület szervezett TranspaRent projektje keretében.
A civil szervezet szerint a bérlők szempontjából az egyik legnagyobb gond, ha valaki önkormányzati lakáshoz szeretne jutni, akkor mind a huszonhárom kerület honlapját végig kell böngésznie, mert mindenhol más a szabályozás és nem egységesek a pályázati feltételek sem. Az Utcajogász célja, hogy a projekt januári lezárása után készüljön egy olyan honlap, amelyen az összes kerületre vonatkozó információ átlátható, elérhető legyen, ami jelentősen könnyítené a tájékozódást az érdeklődők számára.
Az egyesület aggályosnak tartja, hogy vannak kerületek, ahol a polgármester egy személyben dönthet arról, kik jutnak önkormányzati lakáshoz.
„Egyetértek azzal, hogy nagyon jó lenne egy ilyen felület, a mindenkire egyformán vonatkozó lakáskiadási jogszabály elkészítésére viszont nem látok reális esélyt, mert ehhez túl nagyok a különbségek a kerületek lehetőségei, hagyományai között – mondta Pikó András.
– Budapest minden kerülete gyakorlatilag egy önálló település, különböző helyi adottságokkal. Mindenkire vonatkozó alapelveket meg lehet fogalmazni, de az szerintem nem kivitelezhető, hogy mindenkire minden szempontból ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Amikor 2019-ben megválasztottak polgármesternek, az első intézkedéseim között rendelkeztem arról, hogy ne én dönthessek egyedül arról, ki kaphat önkormányzati bérlakást – fogalmazott.
„Támogatom a közös információs felület létrehozását, ez óriási segítség lenne, és abban is egyetértek, hogy az egyedi körülmények miatt az egységes alapelvek kijelölése lehet reális cél – mondta V. Naszályi Márta beszélt. – Csak egy példa, a Várnegyed tele van műemlék épületekkel, melyekben szintén vannak önkormányzati tulajdonú ingatlanok. Ezekre egészen más törvényi előírások vonatkoznak, mint a többi lakásra. A kerületek anyagi lehetőségei között is óriási különbségek vannak, ezért nagyon nehéz lenne az egységes szabályozás.
Magyarországon európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb a lakást bérlők száma, arányuk az összlakossághoz viszonyítva 3,5-4 százalék. A kontinentális átlag 20 százalék körüli „Magyarországon mindenki saját lakásra vágyik, ez az elsődleges célja, nincs hagyománya a lakásbérlésnek, ami persze sok okra vezethető vissza” – mondta V. Naszályi Márta. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mivel jár, ha tulajdonosai a lakásuknak. Az emberek szeretnének minél alacsonyabb közös költséget fizetni, aminek az a következménye, hogy a háznak, ahol laknak, nem lesznek pénzügyi tartalékai. Ilyenkor, ha például meg kell javítani a liftet vagy tetőcserére lesz szükség, akkor ezeket is a lakások tulajdonosai finanszírozzák, ami sokszor megoldhatatlan problémát jelent és feszültségeket okoz egy-egy lakóközösségen belül. „Ilyenkor sokszor az önkormányzattól kérnek segítséget, de nekünk korlátozottak a lehetőségeink ezekben az esetekben”.
Pikó András pedig arról beszélt, hogy az önkormányzati tulajdonú bérlakások és lakóházak esetében is ütemezni kell a felújítási munkálatokat, a folyamatos elvonások miatt a legszükségesebb feladatokat tudják ellátni. Viszont elég végigsétálni a kerület utcáin, és látszik az épületek állapotán, mekkora gondot okoz, hogy a lakástulajdonosok többségének nincs pénze az állagmegóvásra, a lakóházak karbantartására – fogalmazott a VIII. kerület vezetője. - BERNAU PÉTER
