A kiigazítás felé robog a magyar gazdaság

Látszólag minden a legnagyobb rendben van a magyar gazdasággal, robusztus a növekedés, ám gyűlnek a baljós jelek.

A hazai nagy gazdaságkutató intézetek többsége elmúlt napokban hozta nyilvánosságra a 2022 végéig tartó gazdasági prognózisát: eszerint idén a gazdaság 6,5-7,8 százalékkal nőhet, míg jövőre ez 5 – 5,5 százalékra mérséklődik. Gondot okoz azonban a magas infláció, amelyet idénre 4,7, jövőre 3,7 százalékra várnak, igaz az egész világban gondot okoznak a koronavírus-válság után megugrott árak, így ebben sincs semmi kirívó. 2022-ben választások lesznek, jelentős esély van egy teljes kormányváltásra, ugyanakkor sem az ellenzéki koalíció, de a Fidesz oldaláról sem lehet látni, hogy a választások után milyen gazdaságpolitikát folytatnak. Addig azonban a kormány mindent a választásoknak rendel alá – így vélekednek a Pénzügykutató Zrt. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói is.

Több éve túlfűtött a magyar gazdaság, már a 2018-as és 2019-es választásokra készülve a legmagasabb fokozatra csavarták a fiskális-, a monetáris- és a bérpolitikát, valamint az uniós pénzek elköltését a növekedés érdekében – mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató sajtótájékoztatóján. A kutató szerint a gazdaság "fűtése", a költségvetési költekezés 2022 sem áll le. Mindezek következménye, vagy előidézője a laza költségvetési politika, amely magas államháztartási hiányban és államadósságban csapódik le. Igaz, hogy jelenleg impozáns a gazdasági növekedés, de nem mindegy, hogy az ebből keletkező többletpénzek mit finanszíroznak. Adósságcsökkentés helyet még mindig meghatározó a sportfinanszírozás, a hitélet és a határon túli célok támogatása, az állami adminisztráció, illetve a védelemi kiadások. Ezek megtérülése kétséges, ahogy uniós pénzek beérkezése is – tette hozzá Petschnig Mária Zita. A GKI kutatói szerint a kormányzat EU-val szembeni konfrontatív magatartása, laza költségvetési- és jövedelempolitikája, valamint a jegybank főleg verbálisan erős, de a kamatemelésben ténylegesen is megmutatkozó szigorítása összességében nem kellően összehangolt, a rövidtávú választási céloknak alárendelt, az egyensúlyi szempontokat háttérbe szorító politikára utal. Ebben a választásokig aligha lesz érdemi változás.

Nem vár érdemi elmozdulást a jelenlegi fiskális politikától a Századvég Gazdaságkutató sem a választásokig: jelentésükben úgy fogalmaznak, hogy a még nem látszanak a fiskális szigorítás jelei, bár a nominális GDP markáns növekedése a GDP-arányos államadósság érdemi mérséklődését eredményezi. A költségvetési hiány prognózisunk szerint idén a GDP 7,2, míg jövőre 5,4 százaléka lehet, azaz a 3 százalékos hiánycél a vizsgált időszakban még nem teljesül.

Nagy kérdés, hogy a választások után mikor kerül sor a kiadások visszafogására: ha a Fidesz győzne, akkor ez akár a választás másnapján elkezdődhet, ellenzéki győzelem esetén már nagyobb a bizonytalanság. Bár, ahogy Lengyel László, a Pénzügykutató elnöke fogalmazott a cég sajtótájékoztatóján, az ellenzék költséges ígéreteinek beváltására, mint például az egészségügy vagy az oktatás rendbetétele, nem a választások utáni hónapokba kerül sor. Ugyanakkor mind a Pénzügykutató, mind a GKI megjegyzi, hogy költségvetési pénzeket egy elavult gazdasági szerkezetbe önti a kormány, továbbra sem látni, hogy mitől nőne a termelékenység, illetve várható-e technológia felzárkózás a következő években. További intőjel a Pénzügykutató szerint, hogy jövőre a reálkeresetek 8 százalékkal is nőhetnek a minimálbéremelés és munkaerőhiány miatt, mindezt azonban 4,7 százalékos növekedés mellett. A kiugróan magas reálbérnövekedés nem épp a fenntarthatóság irányába mutat – mondta Petschnig Mária Zita.