Wallenberg;zsidómentés;Svédország;könyv;

2021-10-09 16:09:06

Hét évtized után sem tudunk biztosat Wallenbergről

„Itt egy szoba és rád vár... - Raoul Wallenberg története" címmel jelent meg egy új könyv a zsidók ezreit megmentő diplomatáról a svéd író-újságíró, Ingrid Carlberg tollából.

„Anger és Wallenberg észrevették, hogy a halálmenet kísérésére kirendelt őrök közül sokan nem kegyetlenkedtek, különösen azok, akik nem nyilaskeresztesek vagy csendőrök voltak, hanem akiket a magyar hadseregből verbuváltak.” 1944 őszén zsidó emberek ezreit hajtották gyalog Hegyeshalom felé - Raoul Wallenberg a Vöröskereszttől élelmet, gyógyszereket szerzett a deportáltaknak és vitt magával menleveleket is. Egy csendőrparancsnok is segítette ebben Wallenberget – a kegyetlenségnek ez a foka az addig németbarát parancsnoknak is sok volt már.

„Itt egy szoba és rád vár... - Raoul Wallenberg története" címmel jelent meg egy új könyv a zsidók ezreit megmentő diplomatáról a svéd író-újságíró, Ingrid Carlberg tollából (Noran Libro, 2020). A lenyűgöző részletességgel és tudományos alapossággal megírt műből megismerhetjük Wallenberg családját, gyerekkorát, fiatalságát, a Budapesten töltött hónapokat, az embermentőt, aki nem ismert lehetetlent. „Talán Wallenberg optimizmusa, türelme, az, hogy ha emberek mentéséről volt szó, nem ismert lehetetlent – ez a legfontosabb, amit Wallenbergtől tanulhatunk” - vélekedett egy nemrégiben tartott könyvbemutatón a szerző.

A kötetben arról is eddig nem látott részletességgel olvashatunk, hogyan tűnt el 1945. január 17-én Wallenberg, aki a Budapestet elfoglaló szovjetekkel akart tárgyalni. Képet kaphatunk arról, hogyan várták haza rokonai, az édesanyja, mit tett a világ Wallenberg megmentéséért, és mit tett – vagy inkább hogyan szalasztott el lehetőségeket – Svédország azért, hogy a több tízezer zsidó ember életét megmentő svéd követségi titkár élete ne tragédiával végződjön. Mint ismert, a Szovjetunió hosszú ideig azt állította, hogy nem tud semmit Wallenbergről, hogy bizonyára Budapest ostroma idején lelte halálát. „Hetvenhat év hazugság” - így foglalta össze a már említett könyvbemutatón Ingrid Carlberg a véleményét. Nos, bizonyosság ma sincs - és talán soha nem is lesz – arról, hogyan, milyen körülmények közt vesztette életét a hírhedt Ljubljanka börtön 7. számú foglya, Wallenberg. A börtönorvos jelentése szerint szívinfarktus okozta a halálát 1947. július 17-én, de persze nem biztos, hogy ez igaz, a legvalószínűbb, hogy meggyilkolták egy olyan rendszerben, ami hazugságokra épült.

Talán az a legizgalmasabb része a könyvnek, hogyan lavírozott Staffan Söderblom, Svédország moszkvai nagykövete a háború után Moszkvában. A háború elején még németbarát Söderblom ekkor már szerette volna a legjobb viszonyt kialakítani Svédország és a Szovjetunió között. S bár váratlanul még arra is lehetősége nyílt, hogy személyesen találkozzon Sztálinnal, és érdeklődhessen a generalisszimusztól Wallenbergről, ezt olyan megalkuvó módon tette, hogy az égvilágon semmi eredménye nem lett.