Hétköznapi pszichológiai jelenség, hogy a bennünket körülvevő világ pontos meghatározásához leginkább illő kifejezést minden igyekezetünk ellenére képtelenek vagyunk megtalálni. A magyar kormány gazdaságpolitikájára azonban ez nem áll: kifejezetten állandó jelzőkkel szeretik illetni magukat. Leggyakrabban a növekedéspártisággal és egyidejűleg a munkaintenzív termelési móddal kacérkodnak, de azt elfelejtik hozzátenni, hogy egy zsugorodó munkaerőtartalékú országban ez fából vaskarika. Hiszen a kettő együtt hosszú távon nem kifizetődő, a beruházások ösztönzése és az alacsony produktivitás nem járnak párban egymással.
Ezt a jelenséget valóban nem könnyű egyetlen közgazdasági fogalomba beszuszakolni. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - csekély figyelmet kapott, az előválasztás eredményét pedig biztosan nem befolyásoló - jelentése, amely az esztendő első nyolc hónapjának makrogazdasági és költségvetési folyamatairól szól, viszont megoldotta a kérdést. A helyzethez illő meghatározás: reziliens.
A pszichológiából kölcsönvett kifejezés a sokkszerű külső hatásokkal szembeni rugalmas megküzdést, a megújulás képességét fedi. Ha elfogadjuk az ÁSZ értékelését - és tehetjük, hiszen a Költségvetési Tanács egyik tagja áll az élén -, akkor ennek a képességnek a financiális háttere úgy fest, hogy augusztus végén az adósságállomány a tervezett egész éves költségvetési hiány 92,4 százalékának felelt meg, s akkor még a szeptemberben felvett 4,25 milliárdos dollár-, valamint az 1 milliárdos eurókötvény kibocsátásáról nem is beszéltünk. A hosszú évek óta nem szeretett devizaadósság hivatalosan az (akkor nálunk még nem jelentkező) negyedik járványhullámra való felkészülést szolgálná tartalékként - a valóságnak jobban megfelelően úgy lehetett volna inkább indokolni, hogy a jövő évi választásokat megelőző "jótékony" pénzszórást alapozta meg.
Volt még egy ettől független, nem kevésbé pikáns ok is, amelyre az ÁSZ így utalt: "Az uniós programok 2021. első nyolc havi bevételei és kiadásai elmaradtak az előirányzat időarányos teljesítésétől, a tervezett bevételekből augusztus végéig mindössze 32,2 százalék folyt be, míg a kiadások 50,3 százalékon teljesültek. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy a megelőlegezett kiadásokhoz kapcsolódó bevételek később realizálódnak."
Magyarán az államadósságot növelő devizamilliárdokat a kormány azért is volt kénytelen felvenni, mert az Unió helyreállítási alapjának forrásairól nem tudtak megállapodni az Európai Bizottsággal. Brüsszel ugyanis további korrupciós kockázatokat lát, és transzparensebb működést vár el tőlük, amiről Orbán Viktor és elvbarátai hallani sem akarnak. Elvégre több mint egy évtizedes, a saját vagyonosodásuk szempontjából eredményes működésüket éppen ezzel alapozták meg, amit még azon az áron sem akarnak feladni, hogy ez az uniós pénzcsapok elzárásához vezetett.
Hiába Kopátsy Sándor kompromisszumra intő figyelmeztetése: "Ha a nagy dolgokban szilárd akarsz maradni, legyél a kicsikben rugalmas." Ez az igazi reziliens magatartás!