Állítólag valamelyest javult Milos Zeman állapota, de már orvosai is valószínűsítik, hogy a cseh elnök nem tudja ellátni hivatali feladatát. Az állami intézmények persze még ebben az alkotmányjogi szempontból kényes időszakban is működnek nélküle. Az október első felében megrendezett parlamenti választás óta nem tartotta még meg alakuló ülését a parlament, de az alaptörvény ezekről az esetekről is gondoskodik.
Nyíltan nem folyik küzdelem az államfői rezidencia, a prágai Vár bevételéért, ez enyhén szólva nem is lenne elegáns, miközben Zemant kórházban ápolják, de a színfalak mögött már megkezdődött a helyezkedés. Másfél éven belül eleve új elnökválasztást kell rendezni, de ha a szenátus, majd a képviselőház is megszavazza, hogy egészségi alkalmatlansága miatt fosszák meg hivatalától az elnököt, akkor ezt jóval előbbre kell hozni. A két szövetségből álló leendő kormánykoalíció összesen öt pártja megpróbál egyetlen, mindannyiuknak elfogadható személyiséget találni, ilyen jelölt azonban egyelőre nem bukkant fel. Minden pártnak megvan a maga pártfogoltja, ráadásul a lista nemhogy szűkülne, inkább egyre bővül. A Hospodárské Noviny (HN) úgy tudja, a parlamenti választáson győztes jobboldali Együtt koalíció felmérést rendelt meg, hogy segítse a pártok döntését. Több független jelölt is bejelentkezett, köztük Jana Bobosíková volt műsorvezető és politikus vagy Karel Janecek üzletember, matematikus.
Ezekről a kérdésekről azonban jelenleg nem sok szó esik a nyilvánosság előtt. A Központi Katonai Kórházból érkező jelentések szerint Zeman elnök állapota továbbra is aggodalomra ad okot, és csak igen lassan javul. Egyes politikusok úgy látják, ebben a helyzetben nem is helyénvaló az elnökválasztás előkészületeiről beszélni. „Nem szeretném kommentálni a kérdést” – mondta a HN megkeresésére Jan Farskí, a liberális STAN párt elnökhelyettese. A STAN-nal a választáson szövetségben indult Kalózpárt elnökhelyettese, Olga Richterová pedig kifejtette: "Egyelőre egyáltalán nem tárgyalunk róla.”
A pártok persze jól tudják, hogy az esetleges előrehozott elnökválasztásra is fel kell készülniük és bár jelenleg elsősorban a kormányalakításon dolgoznak, tisztában vannak azzal, hogy adott esetben gyors döntést kell hozniuk. Egy nagyágyúja szinte biztosan lesz az elnökválasztásnak Andrej Babis miniszterelnök személyében, aki kiszivárgott hírek szerint már egy kampánycsapatot is összeállított, Csehországban ugyanis közvetlenül választják meg az elnököt. Babis közel állt Zemanhoz, most azonban a nyilvánosság előtt igyekszik minél jobban elhatárolódni tőle és hivatalától. Nem azért, mert Babis szakított volna a populizmussal, hanem mert a választási vereség után már nem függ Zemantól. Ugyanakkor cseh lapok szerint indulása attól is függ, hogyan alakul a Gólyafészek nevű rekreációs központjához adott uniós támogatások törvénytelen felhasználása miatt indult rendőrségi vizsgálat. Ha mégsem indulna elnökként, akkor pártja, az ANO Alena Schillerová pénzügyminisztert küldheti a harcba.
Szakértők szerint Babisnak viszonylag jó esélyei vannak. Elégre pártja csak tized százalékokkal maradt le az első helyről a választáson, egy réteg, különösen a Szudéta-vidéken élők, még mindig kedveli őt. Ráadásul a cseh választáson több mint egymillió szavazat veszett el azáltal, hogy több párt került az öt százalékos küszöb alá. Mivel olyan tömörülésekről van szó, amelyek közel álltak Babishoz (például a szociáldemokraták és a kommunisták), így egy esetleges elnökválasztáson a jelenlegi miniszterelnök ezeket a voksokat is megszerezheti. Ha összeadjuk az ANO támogatóit az elveszett szavazatokkal, Babis 43 százalékra számíthatna, s amennyiben a tíz százalékot szerzett jobboldali populista Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) híveinek egy része is az ő neve mellé tenné az ikszet, akkor már közel kerülne az ötven százalékhoz.
A következő kormány pártjai a koalíciós szerződésben is rögzítették, hogy közös elnökjelöltet állítanak, de ha Babis indul, akkor valóban fajsúlyos személyiségre lenne szükségük. Petr Fiala leendő miniszterelnök úgy vélte, hamarosan meg is találják a megfelelő jelöltet.
Az Együtt koalíció legnagyobb tömörülése, a Polgári Demokrata Párt (ODS) Milos Vystrcil szenátusi elnököt, vagy Miroslava Nemcová volt házelnököt támogatná. Korábban az ODS azt hangoztatta, célszerű lenne egy olyan személy mögé beállni, mint Petr Pavel tábornok, a NATO katonai tanácsának volt elnöke, aki már bejelentette jelöltségét. A kereszténydemokrata KDU-CSL azonban nem hajlandó kiállni mellette kommunista múltja miatt. „Nem egy volt párttagot akarunk, hanem egy új, a társadalom többségét képviselő elnököt” – közölte Tomás Zdechovsky, a KDU-CSL elnökhelyettese. Pavel tábornok viszont elfogadható lenne a kalózok számára, akik ugyan szintén nem örülnek a kommunista múltnak, de a pártban egyesek szerint nehéz olyan ideális jelöltet találni, aki képes lenne felvenni a versenyt Babissal, vagy az ANO bármely más jelöltjével. A STAN ezzel szemben Dana Drábová atomfizikust látná szívesen a poszton.
Csehország természetesen parlamentáris demokrácia, de épp Milos Zeman esete mutatja, hogy nem mindegy, ki az elnök, hiszen az államfő más nyugati demokráciákhoz képest kiterjedtebb jogkörökkel rendelkezik.