Szeptemberben hat éves csúcsra, 38,2 milliárd euróra rúgott a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka - derül ki az MNB adataiból. Októberben az előzetes adatok szerint kis mértékben már csökkentették a tartalékot, ám az így is 37,5 milliárd euró volt. A devizatartalék két alkalommal volt ezt megelőzően 38 milliárd euró felett – utoljára 2015 januárjában –, és akkor is csak átmenetileg.
A jegybank 2015 után látványosan mérsékelte az ország deviza- és aranytartalékait, amit a tartalékolás magas költségével indokolt. Konkrétan az alacsony hozamú euróbefektetések nem növelték, hanem csökkentették a jegybanki nyereséget. Ezért 2015–2018 közötti években a jegybanki tartalék egészen 22 milliárd euró közelébe csökkent. Az MNB 2018-ban – jó ütemben – növelni kezdte a tartalékokat, így a koronaválság kirobbanása után, 2020 közepén már 30 milliárd euró volt a tartalék, amely idén szeptember végén érte el a csúcsát.
A jegybank devizatartalékai alapvetően két forrásból épülnek: az olcsóbb út az Európai Unióból érkekező támogatások forintra váltása, amely egy fillérjébe sem kerül a jegybanknak, hisz a forintot ingyen teremti. A drágább megoldás a kormányzat devizahitel-felvétele, ugyanis azt is a jegybank váltja forintra a költségvetés számára, ám hitel lévén, azt vissza kell fizetni, igaz nem a jegybanknak, hanem az adófizetőknek. A szeptemberi nagy ugrás is a devizahitel-felvételek eredménye. Mint ismert, a kormány és az Államadósság Kezelő Központ Zrt., épp az elmaradó uniós támogatások ellensúlyozására szeptemberben összesen 4,5 milliárd eurónyi hitelt vett fel több akcióban, s ezen kötvény-kibocsátásokból befolyó pénzek jelentek meg szeptemberben a devizatartalékban.
