Az elemzők szerint csúnyán benézte az inflációs folyamatokat a Magyra Nemzeti Bank (MNB), ezért, hogy mentse a menthetőt – és a forint árfolyamát – rég nem látott, akár egy százalékponttal is emelheti a kamatot kedden a Monetáris Tanács. Jelenleg 1,8 százalék a jegybanki alapkamat, ám szerdán ez várhatóan meghaladja a 2,5 százalékot, sőt közelíteni fog a három százalékhoz. Ilyen mértékű, vagy legalábbis ehhez hasonló jellegű monetáris szigorításra – egészen más okok miatt - a 2008-as pénzügyi válság és államcsődközeli helyzet óta nem volt példa. Igaz, akkor a jegybank egyszerre 3 százalékponttal 8,5 százalékról, 11,5 százalékra emelte a kamatokat, hogy visszaszerezze a piacok bizalmát és védje a forintot.
Hogy a 2008-as párhuzam nem teljesen légből kapott, arra Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is utalt a Népszavának: ő a 2007 körüli állapotokhoz hasonlította a jelenlegi világgazdasági folyamatokat. Ami közös a 13 évvel ezelőtti eseményekben és maiakban, az, hogy nem lehet a gazdaságpolitikát a korábban megszokott normák szerint alakítani, azzal a különbséggel, hogy a mai gondokat a koronavírus-válság okozta. Ezek eredménye, hogy sokkal nagyobb infláció van, és ilyen helyzetben valóban nem tehet mást a jegybank, mint, hogy kamatot emel – mondta a gazdaságkutató.
A pénzpiaci elemzők is erőteljes kamatemelés várnak, ha másért nem is, a forint árfolyamának stabilitása érdekében. Jelenleg 1,8 százalék a jegybanki alapkamat, ám szerdán ez várhatóan közelíteni fogja a három százalékot. Török Zoltán, a Raiffeisen bank elemzője 0,9 százalék körüli kamatemelésre számít. Ez lehet kicsivel több, akár 1 százalékpont feletti, vagy kisebb is, a lényeg az erőteljes üzenet – nyilatkozta lapunknak. Ha az MNB most csak 0,3 százalékponttal emelné kamatokat, azzal a forint-euró árfolyam 370 forint felé emelkedését kockáztatná – ez pedig további inflációt gerjesztene és számos más problémát generálna a magyar gazdaságban, amit a jegybank nem engedhetett meg. Török szerint akármennyire is fájdalmas, és akármennyire is nem erről szólt az MNB korábbi kommunikációja, a forint árfolyamának védelmében, az inflációs cél középtávon történő eléréséhez szükségesnek tűnik egy nagymértékű kamatemelés, amely még nem lesz az utolsó a sorban.
Raiffeisen Bank elemzője szerint a jegybank ott vétett hibát, amikor szeptemberben lassított a kamatemelések tempóján, épp amikor a világpiacon beindult az energiaárak emelkedése. Hasonlóan vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, aki szerint a szeptemberi lassítás bizonytalanságot okozott a piacon. Utólag az időzítés kifejezetten szerencsétlennek bizonyult, hiszen nem sokkal később az amerikai jegybank is szigorításokról döntött és a környező országok jegybankjai is erőteljesen növelték kamataikat. A lengyel jegybank - amely szeptemberig nyugodtan, hátra dőlve figyelte az események, az első 40 bázispontos emelést követően 75 bázisponttal emelte kamatát, míg a cseh jegybank 125 bázispontos szigorítást jelentett be. Ehhez képest az MNB októberi 15 bázispontos lépése aprócskának tűnik. Az elemző szerint tovább rontott a helyzeten a vártnál sokkal rosszabb októberi inflációs adat, amikor is az árak 6,5 százalékkal emelkedtek. Az elemző szerint csak a benzinár befagyasztásának köszönhetően nem emelkedik 7 százalék fölé novemberben az éves árindex. 2021 átlagában azonban így is öt százalék lehet az infláció, de az igazán rossz hír, hogy 2022-ben sem számíthatunk érdemi lassulásra – tette hozzá Trippon Mariann.
Nem csak a külső változások miatt indokolt azonban az agresszívabb fellépés. A belső folyamatok, a gazdaság túlfűtöttsége, a választás előtti költségvetési kiadások, a gyenge forint, a gyors béremelkedés, mind arra utalnak, hogy az inflációs várakozások kordában tartásához valószínűleg az eddigieknél több kell. Illúzió lenne azt gondolni, hogy a jelenlegi helyzetben a kamatemelés és más monetáris szigorítások megoldják az infláció problémáját, de legalább a forint árfolyamát stabilizálják - véli Trippon Mariann. A CIB elemzőinek várakozása szerint az MNB egy dolgot tehet: már kedden felgyorsítja a kamatemelések ütemét. Véleményünk szerint kedden minimum 30 bázispontos szigorításnak kell következnie, de az sem kizárt, hogy a régiós társakhoz hasonlóan a Monetáris Tanács egy jóval nagyobb mértékű emelés mellett teszi le a voksát.