Jó, az NB I-nek nevezett vetélkedő a színvonal és a mezőny összetétele alapján megyei bajnokságra hajaz, de micsoda impertinencia az, hogy az állam hiába tolja a fogyni nem akaró zsozsót, a 12 csapatból hétnek a nézőátlaga még a kétezret sem éri el.
Tíz éve, a NER és a jelenlegi MLSZ együttes berobbanása előtt 2956 volt a középérték. A mostani évadban 2771-nél tart a magyar luftball. A szövetségi főtitkár azt mondta 2015 februárjában: „2017-re az összes stadionban kulturált körülményeket teremtünk. Telt házas meccseket akarunk.”
Az arénák luxusa megvan, a kívánalom másik fele kicsit sem jött be.
Az építésekre-átépítésekre el lett tapsolva alsó hangon 85 milliárd állami forint, hogy csak az első osztályt említsük, mert Diósgyőrre, Szombathelyre, Szegedre is elment vagy 45 milliárd. Felkészül: Pécs, Nyíregyháza. Na most, az, aki csak nagy néha belenéz egy-egy NB II-es mérkőzésbe, térdelő testhelyzetben imádkozik egy Kisvárda–Mezőkövesd aprócska élményéért...
Még az idehaza kiemelkedő FTC stadionjának bajnoki kihasználtsága is csak 36,7 százalékos. Ám az Üllői úton 8704, a látogatottsági lista második helyén álló Debrecenben 4035 az átlag. Ez utóbbi azért is kínos, mert az új nagyerdei stadion kapacitása 20 340, s az utolsó olyan évben (2013-ban), amelyben még nem volt meg a túltolt létesítmény, az Oláh Gábor utcai sporttelepen 4533-as középértéket jegyeztek.
Fehérváron 14 200-as befogadó-képességű palotát emeltek. Átlagban 2599 nézőnek, ami a kapacitás 18,3 százalékát teszi ki. Másképpen: a székek 81,7 százaléka üresen marad. Na persze, „vaduzi” és „jereváni” produkcióval nehéz vonzani... A sóstói VIP-páholy mindenesetre dugig van, odáig szerencsére nem ér el a horvát ügyészség.
Zalaegerszegen úgy látták jónak, ha 11 200 hely lesz az arénában. Felülterveztek kicsit, mert meccsenkénti átlagban az ülések mindössze 11,8 százalékára jut ember. (Habár ez Covid idején kifejezetten hasznos.) Talán abból indultak ki, hogy 1972-ben, amikor a zalaegerszegi csapat először került fel az első osztályba, a nyitányon húszezren várták a Tatabányát. Aztán 20 ezren fogadták a Szegedet és a Salgótarjánt is, 22 ezren az Újpestet meg az FTC-t, 18 ezren a Győri ETO-t, egyaránt 15 ezren a Csepelt, az MTK-t, a Vasast. Ma más idők járnak: akkor 15 533 volt, most annak csaknem tizenkettede, 1324 a középérték.
Felcsúton sincs mivel dicsekedni. Egy másik kegyhely közvetlen közelében csak diszkrét 3816 személyes szentélyt építettek ugyan, ám a nézőátlag alig 847, a kihasználtság 22,1 százalékos. A Makovecz-katedrális majdnem négyötöde a ritkás közönséggel együtt ásít.
A legutóbbi forduló hat mérkőzésének nézőátlaga 1855 volt. Ez a második legrosszabb érték a hatodik fordulóban jegyzett 1815 után. Húsz évvel korábban, 2001-ben 4064-re rúgott a teljes évad középértéke. Nem volt túl magas, sőt, de a jelenlegi 2771 hol van attól?!
H
atvan éve 14 898-as átlagot számoltak. Ötven éve 7059-est. Negyven éve 7000-est. Harminc éve 5320-ast. A visszaesés folyamatos és meredek, az utóbbi dekádban még úgy is, hogy szinte korlátlan állami dotációt élvez a magyar labdarúgás. Ennek ellenére a nívó a béka szigetén. Az embereket érdekli a futball, annak bagi-nacsás paródiája viszont hidegen hagyja. Magyarország népessége és az NB I között soha nem volt akkora távolság, amekkora ráfordításban gazdag napjainkban tapasztalható. A tárház bő, a keresztmetszet szűk.
S akárcsak zseton, duma is van szépen.
Ettől még nem sikerül egyenesen beszélni és egyeneset rúgni.
