Ab: Nem alaptörvény-ellenes az egészségügyi dolgozók kötelező oltása

Csaknem 300 alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a kormányrendelet megsemmisítésére, de azokat a testület mind elutasította.

A védőoltásra való tényleges kötelezés az Alkotmánybíróság (Ab) álláspontja szerint az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősül, az nem eredményezi az egészségügyi önrendelkezési jog aránytan sérelmét – derül ki a testület honlapján pénteken ismertetetett határozatból,

Megjegyzik: az Ab-hez a COVID-19 elleni védőoltás egészségügyi dolgozók számára való kötelezővé tétele miatt nagyszámú közel 300 alkotmányjogi panasz érkezett. Az Alkotmánybíróság ezeket a típusindítványokat a jelen ügy alatt egyesítette, és az alkotmányjogi panaszt 2021. október 5-én befogadta, majd ez követően, az érdemi vizsgálat során, soron kívül járt el az ügyben.

Amint arról a Népszava beszámolt augusztus elsejétől hatályos annak a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletnek a legtöbb rendelkezése, amely a járvány idejére kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást az egészségügyi dolgozóknak. Lapunk azt is megírta, hogy idén szeptember 15-én járt le az a határidő, ameddig az egészségügyi dolgozóknak kötelezően be kellett oltatniuk magukat a Covid ellen. Korábban ugyanis két héttel kitolták az eredetileg meghatározott határidőt. A Független Egészségügyi Szakszervezet néhány száz dolgozó távozásával számolt.

Az Ab-határozat most felidézte, hogy a 2021. november 19-én hatályba lépett kormányrendelet pedig előírta a harmadik oltás felvételének kötelezettségét is. Az oltások felvételének elmaradása esetén a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és a foglalkoztatottat felmentési idő vagy felmondási idő és végkielégítés nem illeti meg. Ugyanakkor mentesül a foglalkoztatott a kötelezettség alól, ha részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Azt is megállapították:

A határozat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is utalva hangsúlyozta, hogy a közegészségügyi célok elérése – így különösen egy súlyos járvány megfékezése, következményeinek enyhítése – indokolhatja végső eszközként a kényszerítő jogi eszközök alkalmazását.