lehallgatás;Őrség;Áder János;Pegasus;NSO Group;

2021-12-13 07:49:50

Pegasus-ügy: Áder János és családjának közeli testőrei is célkeresztben voltak

A Direkt36 szerint az izraeli kémszoftverrel még 2019 nyarán figyelhették meg a Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit.

A magyar államfő, Áder János és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – írja a Direkt36. Az oknyomozó portál szerint az egyik célpont az elnöki őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok volt, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált.

Mint kiemelték, Pomozi bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az elnöki őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben „kommandósokat”) akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte. 

Az írás szerint Viplak már nem tagja az őrségnek, de korábbi kiemelt szerepét mutatja, hogy szolgálata idején őt jelölték ki arra, hogy az ország vezetését fenyegető terror- vagy katonai támadás esetén Áder Jánossal beköltözzön egy titkos bunkerbe. A Direkt36 Pomozi és Viplak telefonszámát is beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza.

Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba az izraeli kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre. A tényfeltáró cikk azt valószínűsíti, hogy a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll, ami azután durvult el, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) részleteket akart megtudni Áder János programjairól. 

Emlékeztettek arra, hogy a 2012-ben megválasztott köztársasági elnököt eredetileg a TEK védte, csakhogy az elnök bizalma 2015-re súlyosan megingott az Orbán Viktor miniszterelnök egykori főtestőre, Hajdu János által irányított szervezetben. A konfliktust Csikász Brigitta bűnügyi újságíró tárta fel: cikke szerint a bizalomvesztés oka konkrétan az volt, hogy TEK információkat vihetett ki Áder magánprogramjairól Orbánnak. Csikász telefonját évekkel később szintén megcéloztak a Pegasus-szal, a Direkt36 ki is mutatta a kémszoftver működésének nyomait a készüléken, de nincs arra vonatkozó információ, hogy az újságíró 2019-es megfigyelése ezzel a TEK-es írásával függene össze.  

Ugyanakkor felidézték: a TEK és Pomoziék szakítására azután került sor, hogy a köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáján egy gyanús technikai eszközre bukkantak. Ezt követően Áder testőrei 2015-ben kiváltak a TEK-ből, és a Készenléti Rendőrségen belül létrehozták a ma is működő Köztársasági Elnöki Őrséget. A Direkt36-nak az ügyben feltett kéréseire a Köztársasági Elnöki Hivatal csak annyit válaszolt, hogy „a levelében foglalt feltételezéseket Hivatalunk kommentálni nem kívánja”.

Az Köztársasági Elnöki Őrséget jelenleg is irányító Pomozi közölte, nem nyilatkozhat a médiának, a már leszerelt Viplak Attila viszont elmondta: számára az a legaggasztóbb, hogy akik őt és felettesét megfigyelhették, azok rajtuk keresztül a köztársasági elnökről és családjáról is gyűjthettek információkat.

„Mi nem csak a biztonságát védtük a köztársasági elnöknek, hanem a méltóságát is. Ez például azt jelenti, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy az elnök úr és családja mikor mit csinál, hová megy, kivel találkozik. Ha ezek az információk ráadásul illetéktelen kezekbe kerülnek, az akár még a védett személy biztonságát is veszélyeztetheti” – mondta Viplak. 

Több volt magas beosztású nemzetbiztonsági tiszt is arról beszélt a Direkt36-nak, hogy még egy egyszerű parlamenti képviselőt is kötelessége a szolgálatoknak tájékoztatniuk arról, ha egy vele kapcsolatban álló személy bűncselekmény gyanújára ad okot, főleg, ha emiatt meg is figyelik. A köztársasági elnök esetében ezt mindenképpen meg kellett volna tenni.

„Ha az elnök szavai bekerülnek mondjuk egy lehallgatási jegyzőkönyvbe, arról neki tudnia kell” – mondta az egyik forrás. Ahhoz pedig, ha nem a szolgálat során vagy azon kívül elkövetett bűncselekmény gyanúja, hanem valamilyen nemzetbiztonsági okból figyelhették meg Áder testőreit, az igazságügyi miniszter jóváhagyása kellett. A köztársasági elnök testőreinek célponttá válásakor még az a Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, akit sajtóértesülések szerint Orbán Viktor Áder utódjának szán köztársasági elnökként. Ő egyelőre nem reagált az újságírói megkeresésekre.

A Pegasus-ügyről itt írtunk részletesen.