Történelmi jelentőségűnek nevezte az Alkotmánybíróság minap hozott határozatát a kormányfő 15. szamizdatjában. Orbán Viktor szerint a testület három döntést hozott:
Megerősítette, hogy a kormánynak alkotmányos identitásunkat meg kell védenie, akkor is, ha ez ellentétes az Európai Bíróság ítéletével.
Kimondta, hogy amennyiben az Unió intézményei nem gyakorolják hatékonyan a megosztott hatásköröket, a magyar hatóságok gyakorolhatják azokat.
Leszögezte, hogy a migráció és az emberi méltóság kapcsolata az őslakosok szempontjából is vizsgálandó.
A miniszterelnök szerint az állásfoglalás középpontjában az ember és az emberi méltóság áll – úgy, ahogyan az Európában már csak elvétve látható. Az emberi méltóság védelmében a nemzetközi bíróságok ugyanazt az utat járták be, mint a progresszív Európa társadalmai általában. Kiszakították az egyént természetes nemzeti, nyelvi, kulturális, családi és vallási közösségeiből. Tagadják, hogy az ilyen közösségekhez tartozás az önazonosság és így az emberi méltóság része. Tagadják, hogy ez alapjogi védelmet érdemel. Ma már csak egyének léteznek, akik tulajdonságok nélküli emberek: élhetnek bárhol, beszélhetnek bármilyen nyelven, imádkozhatnak bármilyen istenhez - sorolta.
Orbán Viktor úgy látja, a hagyományos közösségek teljesen védtelenné váltak: nemcsak a politikai progresszió áll velük szemben, hanem a jog is. „Ma az európaiaknak nincs joguk eldönteni, kivel kívánnak egy hazában élni – még akkor sem, ha a tömeges bevándorlás az egyéni identitásuk alapját jelentő hagyományos közösségek felbomlásához vezet. Végső soron, alapjogi értelemben ma az európaiaknak nincs joguk hazájukhoz, nyelvükhöz, kultúrájukhoz, családjukhoz és Istenükhöz” - fogalmazott.
Úgy véli, az Alkotmánybíróság ezzel szemben foglalt állást, feje tetejéről a talpára állítja vissza az emberi jogok rendszerét. „Ebben a megvilágításban érdemes olvasnunk mindazt, amit az Európai Unió hatásköreiről és Magyarország szuverenitásáról ír. A magyar államnak kötelessége megakadályozni az önazonosság jelentős sérelmét – akkor is, ha ez az Európai Bíróság döntése, vagy az uniós hatáskörgyakorlás hiányosságai miatt következik be. Az nem fordulhat elő, hogy a Magyarországon élők hagyományos társadalmi környezete demokratikus felhatalmazás és állami ellenőrzés nélkül változzon meg. Haza csak ott van, hol jog is van.
- zárulnak a miniszterelnök sorai.
