2022 beharangozójában a magazin azt írja, hogy egész Európa sorsát befolyásolják a tavaszi magyar választások, a kampány késhegyig megy a szélsőjobbos-nacionalista Orbán és a konzervatív, kisvárosi polgármester, Márki-Zay között. Az uniós illetékesek ujjonganának, ha a miniszterelnök kipenderülne a hatalomból. A külföldi beavatkozás azonban, ideértve Trump szövetségeseit a tengerentúlról, előnyhöz juttatná a politikust.
Az amerikai jobboldal márciusban Budapesten tartja kongresszusát, a miniszterelnök támogatására. Azonkívül Paks bővítése, illetve a Belgrád-Budapest közti vasútvonal felújítása miatt – mindkettő hitelből megy – Orbán győzelmében teszi érdekeltté Oroszországot és Kínát is.
Rácz András, a Német Külkapcsolati Tanács elemzője azt mondja, hogy habár Moszkva és Peking általában nem játszik szerepet a kis közép-európai országok választásain, Magyarország ezúttal kivételt képezhet. Hogy a megmérettetés szabad és tisztességes legyen, az kulcsfontosságú a földrész és a nemzetközi rend számára – teszi hozzá.
Európa jövője a tét a francia elnökválasztáson is, mert ha Macron nyer, akkor Draghival együtt segíthet betölteni azt az űrt, amit Merkel távozása hagyott maga után. Az államfő jelenleg jól áll a felmérésekben, ám az utolsó pillanatban még jöhet bármi, ami felborítja az erőviszonyokat. A jelenlegi olasz miniszterelnökkel pedig az a gond, hogy ha megpályázza az elnöki palotát, akkor összeomolhat a kormány. Viszont új tisztségében, a Párizs-Róma-tengely stabilizálhatja a kontinenst.
Nem kizárt, hogy leáldozik Le Pen csillaga és így véget ér az apja által alapított politikai dinasztia, bár azért még korai volna leírni a Nemzeti Tömörülés 53 éves vezetőjét. De ettől még tény, hogy a túlélésért küzd, mivel erős kihívója akadt az iszlám-ellenes debattőr, Zemmour személyében. A vetélytárs áttöréshez segítheti Valérie Pécresse-t, aki váratlanul lett a Köztársasági Párt jelöltje.
Le Pen és Pécresse fej-fej mellett áll a közvélemény kutatásokban, de Zemmour nincs sokkal lemaradva tőlük. A favorit változatlanul Macron. Ha a szélsőjobb eddigi vezére nem jut be a 2-ik fordulóba, akkor az nagy valószínűséggel a végleges búcsút jelenti számára. Ám egyelőre nem enged a 48-ból: a populizmus védőszárnyait kínálja továbbra is, és nem hajlandó áttévedni Zemmour harci terepére, mert az mérgező. Azt mondja, ellenfelének különös tehetsége van, hogy izgalomba hozza az embereket, erre szolgál nála a radikális retorika, amely a határokat kóstolgatja. De kétséges, hogy kitart-e a lendülete egészen áprilisig.
Le Pen munkatársai úgy vélik, hogy nyílt rasszizmusával Zemmour nagy szolgálatokat tesz a főnöküknek a párbajban, mert ily módon a másik nagyon is józan választásnak tűnik. Jean-Yves Camus, a neves elemző viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy Nemzeti Tömörülés elnök asszonya már lejáratott névnek számít a választásonm hiszen legutóbb nagyon kikapott. Riválisának ugyanakkor még bizonyítania kell, hogy más is van a tarsolyában, mint a reakciós szöveg Franciaország hanyatlásáról, ami idegengyűlölő felhangokkal keveredik nála.
Az Európa-erődben nem tapasztalni részvétet az idegenek iránt, odaveszni látszik az az erkölcsi ösztönző erő, aminek köszönhetően 1951-ben létrejött a Genfi menekültügyi konvenció, ám ezt nem szabad annyiban hagyni. Erre figyelmeztet a vezércikk, hozzátéve, hogy a keresztények számára Jézus megszületésének körülményei, majd a Szent Család menekülése eleve kijelölik: Krisztus a sebezhető, földönfutó, bajban lévő emberekkel van. A nem hívők számára pedig a nemzetközi jog az irányadó.
A már említett megállapodás a háború után abból a felismerésből született, miután milliók vesztették el a fedelet a fejük fölül, hogy tanulni kell az önkényuralom szörnyűségeiből, a két világháborúból, a holokausztból. A menedékjog az új, liberális jogrend szerves részét alkotta. Ám 70 évvel később egyre több a kerítés Európában a határokon. Már nem egyértelmű, hogy bárki folyamodhat menekültstátuszért. Ezt igazolja, hogy a lengyel hatóságok vízágyűkkal és gumibotokkal fordítják vissza a Belarusz által csőbe húzott migránsokat. A senki földjén már legalább 21-en haltak meg.
Európa pedig megfeledkezik az erkölcsről és inkább bedeszkázza a bejáratot. Pedig Merkel 6 éve még azt mondta a menekültinvázió láttán: megoldjuk! Akkoriban Orbánt széles körben elítélték, amiért szögesdrótot húzott ki a déli határon, ám az akkor volt. A populistákat felhozta a 2015-ös válság és ez kihat a földrész vezetőinek gondolkodásmódjára. A kvótajavaslat kudarca pedig megint csak drákói irányba tereli a politikát.
Azaz elfogadottá válik a közöny a rászorulók szenvedéseivel szemben. Ezt pedig azok sínylik meg, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Európa megkeményíti a szívét, látványosan ridegen bánik a migránsokkal, hogy senki se próbálkozzon meg bejutni a földrészre. Pedig a nélkülöző idegenek esetében az egyetlen etikus válasz az, hogy élelmet, innivalót, melegséget és részvétet kell adni nekik és meg kell hallgatni, miken mentek keresztül. Európa 70 éve még tudta, mi a teendő, de félő, hogy mára elfelejti.
A kommentár úgy látja, hogy Európában dől el a klímaváltozás elleni harc és a Bizottság ki is dolgozta az ehhez szükséges programot, csak éppen még le kell gyűrni a belső ellenállást, amely főként lengyel részről jelentkezik. Ha viszont sikerül elérni a célt, azaz az évtized végéig 55 %-kal csökken a széndioxid kibocsátás, akkor lesznek követők másutt is, ám csak ez esetben lehet megállítani a felmelegedést.
Nem véletlen, hogy az EU kidolgozta kvótakereskedelmet, mert ha fizetni kell a légszennyezésért, akkor ez jobb belátásra bírja a gyárakat, a lakások és autók tulajdonosait. Az iparban ily módon máris jelentősen csökkent a kibocsátott széndioxid mennyisége. Ám mivel a lakosság hozzászokott, hogy ingyen rongálhatja a környezetet, a politika próbálja kivonni a szabályozás hatálya alól. Lengyelországgal persze még el lehetne bánni, mert itt nincs lehetőség a vétóra, de igyekszik elkerülni a kockázatot Spanyolország, Magyarország, Csehország is, de főként Macron a választás előtt. Szóval egyáltalán nem biztos, hogy Brüsszel sikeres lesz a maga elképzelésével.
Ha kudarcot vall, az jóvátehetetlen károkkal jár. Európa ezen a területen irányt mutat az egész világ számára. A meggyőzéshez fel lehet használni a kvótakereskedelemből befolyó milliárdokat. Minél többen kapnak vissza a pénzből, amelyet a benzinért és a fűtőolajért kell fizetniük, annál inkább elfogadják az erőfeszítéseket az éghajlatváltozás megakadályozására.
Ausztria jó pár nyugati államhoz képest még jól áll, de a látszat csal, mert az omikron variáns pillanatokon belül végig fog söpörni az országon. Ráadásul ez a variáns sokkal fertőzőbb, mint a delta, és igencsak képes kijátszani a szervezet immunrendszerét. Nagy-Britanniában, Olaszországban, Portugáliában és Dániában gyakorlatilag akadálytalanul terjed, a megbetegedések számát tekintve rekordot rekordra dönt. Szakértők szerint már a jövő hónapban osztrák földön is egyeduralkodóvá válik.
Naponta 15 ezer új esetre kell felkészülni, lehet, hogy már január elején. Erre utal az ütem más országokban. Ausztriában a járvány idáig 13 634 áldozatot követelt, de hogy mi várható, arra támpontul szolgál Franciország, ahol legutóbb több mint 104 ezer új beteget jelentettek, ez abszolút csúcs. Ám csehül állnak a norvégok, a spanyolok, az írek, a belgák és a hollandok is.
