NATO;Egyesült Államok;szankciók;orosz-ukrán konfliktus;

- Ütközőpályán a Nyugat és Oroszország

A New York Times már tudni véli, mire készül Joe Biden elnök, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.

Hétfőn Genfben tárgyalóasztalhoz ül az Egyesült Államok és Oroszország, de az előjelek nem arra utalnak, hogy meg akarnának állapodni. A héten Brüsszelben és Bécsben még a NATO-Oroszország Tanács, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében is lesznek megbeszélések, azt azonban senki sem tudja, hogy miként kalkulál Vlagyimir Putyin, mit tesz majd, amikor a Nyugat visszautasítja eleve elfogadhatatlannak szánt követeléseit. A New York Times mindenesetre vasárnap megírta, mire készül Joe Biden elnök, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát: amerikai szólással „hozzájuk vágja a konyhai mosogatót”, vagyis gyakorlatilag mindent, ami a keze ügyébe kerül – kivéve a közvetlen katonai beavatkozást.

Az Egyesült Államok az elmúlt napokban háttértárgyalásokat folytatott a legfontosabb európai szövetségeseivel. Az ezek nyomán kirajzolódó kép az, hogy Oroszországot kizárnák a nemzetközi pénzügyi rendszerből, sőt, esetleg a banki átutalások SWIFT rendszeréből is, amivel nem csak az állami hitelfelvétel válna lehetetlenné, de a cégek se jutnának pénzhez, akár még a sajátjukhoz sem, ha azok külföldi számlákon vannak. A szankciók kiterjednének az Amerikában készült vagy amerikai szabadalmak alapján gyártott, katonai célra is felhasználható, illetve szórakoztatóelektronikai és háztartási termékek exportjára is. Utóbbi kitétel elsősorban alighanem az okostelefonokra és a hordozható számítógépekre vonatkozik, bár mint az orosz Eho Moszkvi rádióállomásnak nyilatkozó Andrej Nyecsájev közgazdász elmondta, itt sok múlik azon, hogy Kína az amerikai piacot szem előtt tartva csatlakozik-e a nyugati büntetőintézkedésekhez. Ugyanez áll a SWIFT rendszerből való kizárásra is, amit Moszkva ugyancsak megkerülhetne Peking segítségével.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a diplomáciai erőfeszítések ellenére senkit sem lepne meg, ha Oroszország provokációt követne el vagy olyan incidenst robbantana ki, amelyre hivatkozva katonailag is beavatkozna. A tárgyalások előtt nyilván nem véletlenül kiszivárgott nyugati figyelmeztetés arra is kiterjed, hogy háború esetén fegyverszállításokkal segítenék az ukrán reguláris és irreguláris erőket, azaz a netán megszálló orosz csapatoknak tartós fegyveres ellenállással és súlyos emberveszteséggel kellene számolniuk. Éppen ezért sok szakértő, így a nemrégiben lapunknak nyilatkozó Rácz András szerint Oroszország aligha akarhat nagy területeket elfoglalni.  

Valószínű támadási irányokA New York Times által most első ízben közölt, a december végi állapotokat tükröző orosz felvonulási térkép alapján az valószínűsíthető, hogy a Luganszk és Donyeck körüli, a szakadárok kezén lévő zónát próbálhatják kiszélesíteni, illetve Mariupol elfoglalásával szárazföldi összeköttetést alakíthatnak ki a 2014-ben megszállt Krím-félszigettel. Közben északról, az orosz-ukrán-belorusz hármashatár térségéből Kijev irányában és észak-keletről is fenntartják a fenyegetést, hogy minél hosszabb legyen az ukrán hadsereg által védendő vonal és minél kevesebb erő jusson oda, ahol igazán fontos lenne. A harckocsizó és gépesített lövész alakulatokon kívül ágyús és rakétás tüzérségi egységek is lőtávolságon belül vannak az ukrán harához.

A cseh kormányban megállapodás született arról, hogy idén nem emelik a képviselők fizetését és számos tisztviselő bérét. Igaz, így is fényévekre vagyunk lemaradva az ottani fizetésektől.