Balkán;Orbán Viktor;

2022-01-10 07:13:00

Szabad szemmel: Orbán balkáni barátságokat köt, hogy jó pontot szerezzen Putyinnál

Az orosz elnök a szlávok védelmezőjének tekinti magát, minden erővel segíti az autoriter mozgalmakat a Balkánon. Célja, hogy a térség ne közeledhessen az unióhoz, és ha ebben Magyarország a segítségére van, azzal elnyerheti a Kreml jóindulatát.

Spiegel

Orbán Viktor már jó ideje igyekszik növelni befolyását a Nyugat-Balkánon, mert ezáltal szeretné növelni saját politikai súlyát, nem csupán a térségben, hanem az EU-val szemben. Szó, ami szó, az idén nehéz év elé néz. Egységes ellenzékkel kell megküzdenie áprilisban, a járványhelyzet súlyos, az infláció vágtat, ugyanakkor az unió milliárdokat tart vissza, mert a Fidesz alatt annyira rossz állapotba került a demokrácia.

Ilyen helyzetben jól jön az, ha ápol bizonyos barátságokat a szomszédságban. Pl. délen, amely csak úgy-ahogy gyógyult fel a 90-es évek népgyilkos háborúi után és most az uniós tagságra pályázik. Orbán ezzel pontosan tisztában van és időről időre felkeresi az érintett országokat. A boszniai szerbek vezérének legutóbb 100 millió eurós hitelt ígért, ami sok pénz egy olyasvalakinek, aki megvetnek a nemzetközi színtéren. Az USA múlt szerdán rendelt el újabb szankciókat ellene és Brüsszel is hasonló lépéseket fontolgat, ám Szijjártó jelezte: Budapest ebben nem partner.

A magyar támogatást kis- és középvállalatoknak szánják, hogy ily módon erősödjön a stabilitás a régióban, ám Orbán pontosan az ellenkezőjét éri el azzal, hogy beáll Dodik mögé. Hiszen az nem csupán a szrebrenicai tömegmészárlás tényét tagadja, de ki akarja léptetni a Republika Srpskát az államszövetségből. Márpedig ezzel a Daytoni békének vág alá.

Hegedűs Dániel a German Marshall Fund kutatója azt mondja, a kormányfő célja, hogy hatalmi tényező legyen a Balkánon. Mivel elszigetelődött az EU-ban, most igyekszik bővíteni mozgásterét. Azt szándékozik jelezni, hogy jobb, ha Brüsszel óvatos, mert ő még okozhat kárt. Hiszen Európa próbálja életben tartani az ingatag boszniai államszerkezetet, miközben Dodik a legszívesebben bedöntené azt.

Orbán jó viszonyt ápol a szerb elnökkel és menedéket nyújtott a bukott, korrupt észak-macedón vezetőnek, Gruevszkinek. Mindkettő szellemi társa, hiszen nacionalisták és az illiberális demokráciát forszírozzzák. Oknyomozó újságírók ősszel azt jelentették, hogy a magyar politikus mindenféle intrikával próbálja ismét hatalomra juttatni a vendégszeretetét élvező szövetségest Szkopjéban. A művelet kódjelzése: Bakugrás. De az biztos, hogy Fidesz-barát üzletemberek mind Észak-Macedóniában, mind Szlovéniában érdekeltségeket kívánnak szerezni a sajtóban.

Hogy Orbán jobboldali-populista erőket karol fel a szomszédban, azzal jó pontokat szerez Moszkvában, hiszen Putyin a szlávok védelmezőjének tekinti magát, minden erővel segíti az autoriter mozgalmakat a Balkánon. Célja, hogy a térség ne közeledhessen az unióhoz, és ha ebben Magyarország a segítségére van, azzal elnyerheti a Kreml jóindulatát. Márpedig annál inkább szüksége van Putyinra, minél jobban romlik kapcsolata Brüsszellel.

A magyar politikának van esélye a sikerre, főként, mert az EU jó ideje elhanyagolja a régiót. Elsősorban a franciák és a hollandok nem szeretnének újabb éhenkórászokat kapun belül látni, elég nekik a mértéktelenül korrupt Bulgária és Románia, illetve a demokrácia szempontjából éretlen Magyarország és Lengyelország.

A földrész eljátszotta vonzerejének javát Délkeleten. Hegedűs Dániel szerint Orbán sokkal nehezebb helyzetben lenne, ha a Balkánon nem lennének annyira frusztráltak a vezetők. Hiszen sem Berlinben, sem Párizsban nem figyelnek oda rájuk és országaiknak nincs reális esélyük a tagságra.

Süddeutsche Zeitung

A szerb tagköztársaság a boszniai Alkotmánybíróság határozatával dacolva az idén is megünnepelte megalapításának évfordulóját, a 30-ikat, ami provokáció volt Dodik részéről, de a politikus nagy ívben tesz az újonnan elrendelt amerikai szankciókra is. Az ünnepség, amelyen ott volt a szerb miniszterelnök, a szerb-ortodox egyház pátriárkája, az orosz nagykövet, továbbá két szélsőjobbos francia EP-képviselő, alkalmat nyújtott a szerb vezetőnek, hogy ismét a nemzeti érdekek védelmezőjének állítsa be magát.

Szerinte nem sérti a Daytoni békét, hogy célul tűzte ki a kisebbségi hadsereg, igazságszolgáltatás és pénzügyi rendszer megteremtését az államszövetségen belül. Az Egyesült Államok ezt viszont másként látja. A washingtoni Pénzügyminisztérium az új megtorló intézkedéseket a többi közt azzal indokolta, hogy Dodik nagy vagyonhoz jutott, vesztegetésekből, kenőpénzekből és más korrupt forrásokból.

Az EU megosztott. Az új német külügyminiszter lépéseket szorgalmaz a szerb vezér ellen, ám főként Orbán annak pártjára állt. Szíjjártó Péter már vétót jelentett be a szankciók meghiúsítására. Azon kívül a magyar bővítési biztos ellen felmerült a vád, hogy homályos ügyleteket köt Dodikkal, ezért több boszniai párt is vizsgálatot követel Várhelyi Olivér ellen. A helyi sajtó olyan jegyzőkönyveket hozott nyilvánosságra, amelyek értelmében a szerb politikus egy félévre visszafogja elszakadási törekvéseit, cserében európai fejlesztési pénzeket kap.

FT

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Putyin nem kaphat jutalmat az agresszió fejében, nem torpedózhatja meg a NATO bővítését, de azért van miről tárgyalni vele, pl. fegyverkezési ügyekben. Ám már az engedménynek tűnik, hogy leülnek vele tárgyalni, miután harciaskodó hatalomként lerohanással fenyegeti a szomszédját. Az USA és szövetségesei azonban nem tehetnek mást, ha el akarják kerülni a tűzvészt Ukrajnában. Sőt, elképzelhető, hogy bizonyos kérdésekben kompromisszumra jutnak, így enyhülhetnek Moszkva vélt biztonsági aggályai, és meg lehet gátolni a nyílt háborút.

Az viszont már más kérdés, hogy az államfő kész-e jóhiszeműen eljárni. Amit követel, tehát az egész európai biztonsági rendszer felülvizsgálatát, nos, az élből elfogadhatatlan a Nyugat számára, de ezt ő is pontosan tudja. Azonban rákattant arra, hogy a katonai szövetség egyetlen új tagot se vegyen fel. Hogy Ukrajna kimaradjon, amögött az van, hogy Moszkva évszázadok óta szükségesnek tartja az ütköző övezetet nyugati határain.

Csakhogy nem lehet megtagadni Kijevtől a belépést, hát még a svédektől és a finnektől, mert az ellentétes volna a NATO alapszerződésével. Naivitás volna ugyanakkor azt hinni, hogy az oroszok beszüntetnék a próbálkozást a szomszédos állam destabilizálására, ha az lemondana a csatlakozásról. Az USA és Európa joggal mondja, hogy ez vörös vonal, amit a Kreml nem léphet át.

A diplomaták számára most fel van adva a lecke, hogy megtalálják a további párbeszéd témáját. Elképzelhető, hogy Putyin csak a lehetőségre vár, hogy felálljon az asztaltól és a kudarcra hivatkozva megindítsa a támadást. A Nyugatnak a legjobbra kell számítania a diplomáciai eszközök révén, ám fel kell készülnie a legrosszabbra, ezért hangsúlyoznia kell, hogy kész kemény szankciókat elrendelni, illetve védelmi fegyvereket szállítani az ukránoknak.

New York Times

Oroszország csak bajt hoz a saját fejére, ha megtámadja Ukrajnát, erre int a lap szerkesztőségi állásfoglalása. Hiszen az Egyesült Államok és az unió egyértelműen megüzente: Moszkva igen drágán fizet az invázióért. Az ár nagyon magas lenne, mind a gazdasági következményeket, mind az emberáldozatokat tekintve, ezért Putyin jobban tenné, ha diplomáciai úton érné el, hogy legalább részben legyen biztonságos érdekszférája. De Biden és a szövetségesek jól teszik, hogy tárgyalnak vele, miközben fenntartják a megtorlás lehetőségét, ha feldübörögnek a harckocsik.

Már ennél kisebb blöff is eredményezett háborút a földrészen és ezúttal nagyobb erőket irányítottak az ukrán határra, mint a korábbi kardcsörtetések során. Ám a Nyugat nem tehet engedményt. Az elnöknek nem lehetnek illúziói: a katonai akciót a másik oldal a nemzetközi normák sokkal súlyosabb megsértésének veszi, mint a Krím elfoglalását, vagy a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását.

E pillanatban nem teljesen egyértelmű, mi vezérli az államfőt és miben bízik. Az viszont tény, hogy csaknem 30 éve elfogadta: tiszteletben tartja az ukrán szuverenitást, miután a szomszéd ország lemondott az atomfegyverekről. Az időzítés ugyanakkor egészen más tészta, mert a Kreml kapcsolatai viszonylag kiegyensúlyozottak voltak a Nyugattal, amikor megindultak az orosz csapatok Ukrajna felé. Úgy tűnik, az elnök elszánta magát, hogy visszaszerezze helyét a világpolitikában.

Kifogásait nem lehet teljes egészében lesöpörni az asztalról, mert ha az ukránok elnyernék a NATO-tagságot, akkor a szövetség csaknem 2000 ezer kilométeren át határos volna Oroszországgal. Ezt egyetlen nagyhatalom sem venné jónéven a helyében. Ám arról szó sem lehet, hogy egy újfajta Jalta keretében újrarendezzék az európai biztonsági kereteket. Egyébiránt nagyon úgy fest, hogy Moszkvának igazából az ukrán demokráciával van baja, ideértve, hogy az maga akarja meghatározni külpolitikáját.

Jó, hogy a Nyugat kész a dialógusra, csakhogy nem tudni, mivel lehet rávenni Putyint az egységek visszavonására. Általános a vélemény róla, hogy könyörtelen autokrata és nem tisztességes ellenfél, de aki nem kezd bele a harcba, ha nem tudja megnyerni. Ám 22 év után csupa talpnyaló veszi körül, így valószínűleg nincs képe a valóságról. Nem tudja, hogy új nemzedék nőtt fel odahaza, valamint azokban az országokban is, amelyekről úgy véli, hogy az orosz befolyási övezet részei. Ily módon alighanem el is hiszi, amikor idegen ügynököknek, vagy terroristáknak minősít ellenzékieket, illetve civil szervezeteket.

Így ha most netán meg is indul, ő lehet az az orosz vezető, aki elveszti Ukrajnát. A kazah lázadást is idegen provokatőrök művének tekinti, miközben veszélybe került az oroszbarát tekintélyelvű elit uralma. Merthogy a lakosság nem kér a korrupt vezetésből, amely ugyanolyan, mint Putyin. A jelek szerint ezt képtelen felfogni a volt KGB-tiszt. A Nyugatot hanyatlónak és fogatlannak tartja, csak azt hagyja számításon kívül, hogy az USA Trump alatt is egyre keményebb szankciókhoz folyamodott.

Meg kell értetni vele, hogy nem éri meg lerohanni Ukrajnát, mert veszélyes szintre emelkedne a versengés az Egyesült Államokkal, ugyanakkor Oroszország hosszú időre kénytelen volna elhagyni az európai biztonsági fórumokat. A világ nagy részét elidegenítené magától és elképzelhetetlen szenvedést zúdítana saját gazdaságára.