helyreállítási alap;jogállamiság;NER;Új Egyenlőség;

2022-01-12 15:38:49

A NER holdudvarnak is fáj az uniós pénzhiány

Hatalmas arcvesztés lenne az Európai Bizottságnak, ha úgy kezdené meg a felfüggesztett helyreállítási pénzek folyósítását Magyarországnak, hogy bármiféle előrelépés lenne a jogállamisági kérdésekben – mondta Hegedűs Dániel politológus. Szerinte ez a helyzet egyre kényelmetlenebb a forrásoktól erősen függő magyar gazdasági elitnek.

Nincs szó patthelyzetről, amikor nem érkeznek az uniós pénzek Magyarországra az uniós Helyreállítási Alapból. Ez ugyanis a legfontosabb politikai nyomásgyakorló eszköze az Európai Bizottságnak a magyar (és a lengyel) kormány felé, azaz most először képes hatékonyan nyomást gyakorolni Budapest és Varsó jogállamiságot visszabontó politikai projektjére – mondta Az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund elemzője.

Emlékeztetett, hogy így a magyar állam nem fér hozzá a 13 százalék előfinanszírozáshoz, amit minden megkötés nélkül fel lehetett volna használni. Ez a pénz ugyan nem vész el, csak ennek a keretnek a rugalmas felhasználása nem lesz már elérhető idén. – A pénzek visszatartása jelzi, hogy a Bizottság 11 év autokratizáció és a jogállami intézményrendszer fokozatos leépítése után végre elkezdte a magyar kihívást politikai kihívásként kezelni és arra politikai válaszokat adni – fogalmazott Hegedűs Dániel. Bár a Helyreállítási Alap forrásainak visszatartása hatékony eszköznek bizonyulhat a két kormányzat nyomás alá helyezésére, ám az Európai Unió konszenzusra törekvő intézményi kultúrájától idegen – ezért az elemző azt nem tartja valószínűnek, hogy az uniós pénzek tartós visszatartása a hétéves költségvetés forrásaira is kiterjedne. Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy a csörtében az EU végül a jogállami mechanizmus bevezetésének elsőbbsége mellett reformokra kényszeríti a renitens tagállamokat, miközben idővel elérhetővé teszi a források lehívását a válságból való kilábalás miatt.

A forráshiány hazai hatásáról szólva Hegedűs úgy fogalmazott, hogy az EU-s források elmaradása hosszú távon akár a forrásoktól erősen függő magyar gazdasági elit, benne a kormánypárti holdudvar körében is elégedetlenséghez vezethet, hiszen a szétosztható erőforrások köre lesz szűkösebb.

Annak ellenére, hogy Emmanuel Macron francia elnök a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltjével és több prominens képviselőjével folytatott budapesti találkozóján ígéretet tett a jogállami mechanizmus közeljövőben történő bevezetésére, a politológus szerint ez irreálisnak tekinthető elvárás a következő hónapokban. A francia soros elnökség programja erősen belpolitikailag motivált, minden Macron újraválasztási kampányát szolgálja. Így a jogállamiság helyett a soros elnökség során várhatóan inkább olyan, a francia választók számára fontos kérdéseket helyez majd a középpontba, mint az EU szociális kérdései vagy a külső határok védelme. Berlin új Európa-politikájáról Hegedűs Dániel azt mondta, a Scholz-kabinet a Merkel-érával ellentétben határozottabb kiállást sürget az EU szorosabb integrációja mellett, és az ilyen irányú törekvésekben természetes szövetségesnek bizonyulhat Macron számára. Hegedűs azonban arra is kitért, hogy az új német kormány figyelmét sem a magyar és a lengyel jogállamisági helyzet, hanem jóval inkább az ukrajnai válság és az Északi Áramlat gázvezeték ügye köti le.

A Fidesz európai frakciókeresésével kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy soha nem álltunk olyan messze egy szélsőjobboldali szuperfrakciótól, mint most. A decemberi varsói találkozó sikertelenül zárult, a lengyel és az olasz radikális jobboldal közötti ellentétek pedig nagyon kétségessé teszik az uniós szélsőjobboldali megafrakció jövőjét.