Ilyen jellegű költekezés állami pénzből, ami nálunk zajlik, lényegében példátlan az Európai Unió tagországaiban. Ugyanakkor hasonló zajlik most Szerbiában, amely napra pontosan ugyanakkor, mint mi, április 3-án tart általános választást. Az Orbán Viktor kormányfővel remek kapcsolatokat ápoló Aleksandar Vucic elnök, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője, akit egyes szakértők szintén az illiberális vezetők közé sorolnak, már tavaly év végén megkezdte a népszerű intézkedések bejelentését. Bár Vucicnak, illetve az SNS-nek nem kell aggódnia az esetleges vereség miatt, hiszen a kormánypárt uralja a társadalom minden szegmensét, az intézkedés azt jelzi, Vucic attól tarthat: a fiatalok idővel nagyobb arányban pártolnak el tőle és az SNS-től.
A Vucic által bejelentett intézkedések értelmében február elsején a 16 és 29 év közötti fiatalok 100 eurós (35 ezer forint) állami támogatásban részesülnek – az elnök szerint ez nagyjából másfél millió személyt jelent. Azok, akik jogosultak erre a pénzre, január 15. és 30. között jelezhetik erre vonatkozó igényüket, és február elsején már meg is érkezik a számlájukra ez az összeg, természetesen dinárban.
Az egészségügyi dolgozóknak is lesz okuk az örömre, ők január 15-étől várhatják a 10 ezer dináros (30 ezer forint) támogatást, és a nyugdíjasok számlájára is érkezik majd 20 ezer dinár (60 ezer forint). Az államfő szerint összesen közel hárommillió szerbiai állampolgár részesül állami támogatásban. De ezzel még nem ért véget a pénzszórás. Január 1-jétől az anyák az elsőszülött gyermek után az államtól 300 ezer dinár (900 ezer forint) egyszeri támogatást kapnak, a korábbi 100 ezer dinár (300 ezer forint) helyett, ezt a helyi önkormányzatok támogatása egészíti ki. A második gyermek születése után a kormány két éven keresztül havi 10 ezer dinárra (30 ezer forint), a harmadik után pedig továbbra is 10 éven keresztül havi 12 ezer dinárra (36 ezer forint) jogosultak a szerbiai családok, jelentette be Vucic múlt év végén.
2017-ben még volt mit osztogatni, tavaly már nem
A tavaly októberi csehországi parlamenti választáson a kormány nem osztogatta a pénzt, pedig Andrej Babis már csak volt miniszterelnöktől sem áll távol, hogy kedélyjavító intézkedésekkel kedveskedjen a választóknak. Erre azonban nem volt módja, mert – mind utóbb kiderült – Petr Fiala kormánya katasztrofális helyzetben vette át az államkasszát, ezért egy sor köztisztviselő bérének befagyasztását rendelték el.
A 2017-es választás előtt, amikor Babis még pénzügyminiszter volt, azonban nem maradt el a pénzszórás. A kabinet béremelést adott a sofőröknek, orvosoknak, ápolóknak, köztisztviselőknek és szülőknek.
A regionális kormányzók úgy állapodtak meg a béremelésről például a sztrájkkal fenyegető buszvezetőkkel, hogy saját költségvetésükből fedezték a béremelést. Tehát a régiók vezetői egy olyan problémát oldottak meg, amelyet nem is ők idéztek elő: a kormány ugyanis 2016-ban pluszpénzt ígért a buszvezetőknek, de egyetlen koronát sem folyósított erre a célra. A járművezetők béremelése az egyes régiók számára több tíz- és százmillió korona kiadást jelentett.
Ez azonban nem az egyetlen példa arra, hogy a kormány az akkor küszöbön álló parlamenti választások előtt pénzt osztogatott, és valaki másnak kell állnia a számlát. A Seznam Zprávy arról számolt be, hogy a cseh régióknak az eredetileg az állam az egészségügyi dolgozóknak ígért magasabb bérek költségeinek majdnem egyharmadát kellett állniuk. Az orvosok és ápolók tízszázalékos béremelését a régiók állták, jóllehet, a prágai egészségügyi minisztérium biztosította őket, hogy mindent az egészségbiztosítás fedez.
Az egyes polgármesteri hivataloknak is milliókat kellett előteremteniük ahhoz, hogy fedezzék azokat az összegeket, amelyeket a kormány pluszban ígért az önkormányzati tisztviselőknek. A garantált óvodai férőhelyek ígéretét szintén az önkormányzatoknak kellett megvalósítaniuk, mivel az állami költségvetés erre nem tervezett pluszkiadást. A kormány januártól emelte a régiókban, városokban és falvakban dolgozó tisztviselők fizetését, négy százalékkal. A közép-csehországi Kolín városában például ez évente 3 millió CZK-val többe kerül a városházának. Az állam hozzájárult a béremeléshez, de csak – úgymond – saját tisztviselői esetében, akik úgynevezett átruházott hatásköröket gyakorolnak az önkormányzatokban.
Így a kormány csak a tanárok 2017 szeptemberi béremelését térítette meg teljes egészében a mindenféle közalkalmazottaknak juttatott segélyekből.
Az osztogatás tehát kicsit mást jelentett a Cseh Köztársaságban, a kormány ígéreteihez kellett hozzájárulniuk a régióknak. Ugyanakkor az még Andrej Babisnak sem jutott eszébe a tavalyi kampány idején, hogy hitelt vegyen fel csak azért, hogy osztogathasson a polgárok között és az egekbe emelje az államháztartás hiányát.
Szlovákiában sokkal átláthatóbb az állam működése, mint itthon, de az egykori populista miniszterelnöktől, Robert Ficótól sem állt távol az ígérgetés egyes voksolások előtt. A 2012-ben mg Orbán Viktorral pálinkázó politikus 2013 szeptemberében, egy hónappal a megyei választások előtt a megyéket járta és milliókat osztogatott. A kormányhivatal persze azt állította szó sincs kampányról, hanem a régiók problémáit akarják orvosolni.
A kassai kerületben a kormány kihelyezett ülést tartott – polgármesterek és a régió több képviselőjének részvételével. Itt 7 milliós gazdasági segítséget ígért a miniszterelnök. Ezután Trencsén megye következett, itt már 8,5 millióra emelkedett a támogatás összege. Alojz Hlina független parlamenti képviselő, blogjában akkor egyenesen megyei kampánycirkusznak minősítette Fico megyejárását. Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom akkor elnöke pedig úgy vélte, hogy választások előtti populista célzatú pénzosztásról van szó. Mindenesetre ez szintén nem említhető egy lapon a mostani magyarországi intézkedésekkel. - RÓNAY TAMÁS
Célzott segítség a legszegényebbeknek
A mintademokráciának nem mondható szegényebb szomszédos országokban sem került sor sem hatósági árak bevezetésére, sem arra nem volt példa, hogy a leköszönő kormányok a parlamenti választások hajrájában konkrét osztogatásokba kezdjenek. Igaz, sem Ukrajnában, sem Romániában nincs kétharmados kényelmes többsége a kormányoknak, sem a magyarországihoz mérhető központosított hatalom.
A komoly gazdasági nehézségekkel küszködő Ukrajnában, ahol a lakosság még komolyabb megélhetési nehézségekkel küzd, a jelenlegi brutális áremelkedéseket célzottan, a legrászorultabb lakossági kategóriák számára próbálja kompenzálni a Zelenszkij államfő mögött álló kormányzat. Az elnöki hivatal szerdán közölte, élelmiszerre beváltható utalványok, úgynevezett élelmiszerkártya bevezetését tervezi a legalacsonyabb jövedelműek részére. Oleg Usztenko, az elnök gazdasági tanácsadójának indoklása szerint azért, mert az élelmiszerkártya révén megvalósuló célirányos segítség valós alternatívája lehet az állami árszabályozásnak, sőt ezáltal a költségvetés és a vállalkozások is kisebb veszteséget könyvelhetnek el.
Romániában az elmúlt 12 évben eluralkodott politikai instabilitás is hozzájárult ahhoz, hogy minden kormány mandátuma elején próbáljon jóléti intézkedésekkel kedveskedni választóinak. Az állandó kormányválságok ellenére 2014-től kezdődően olyan nagyarányú bérrendezéseket hajtottak végre, amelyekkel valójában meghaladták a magyarországi bérszintet.
(A többgyerekesek bérszintje a magyar 85 százalékát érte csak el, a családi adókedvezményt nem tudta überelni a béremelés.) A legjelentősebb a közalkalmazotti, kiemelten az egészségügyi dolgozók és tanárok béremelése volt. A 2014-2019-es periódusban Romániában nőttek a legnagyobb mértékben – 78 százalékkal – a pedagógusbérek. Az orvosok és egészségügyi dolgozók béremelése ennél is nagyobb volt, a 2018-as béremelés nyomán a romániai orvosi átlagfizetés a magyarországi 130-150 százalékát, az ápolóinak pedig 150-200 százalékát tette ki nettóban. Az emelés mértékét érzékeltetendő: egy klinikai főorvos alapfizetése 5638-ról 12500 lejre nőtt, egy kezdő rezidens orvosé 2 631 lejről 5700-ra.
A kisnyugdíjasok és szociálisan rászorulók közel tíz éve minden fűtési szezonra konkrét fűtési –gázár támogatást kapnak, ez jelenleg is így van. (A korábbi években például a minimál 800 lejes nyugdíjból élők havi 400 lej gázártámogatáshoz jutottak.) Hatósági ár nincs, az energiaárak elszabadulása miatt tavaly novemberben fogadott el uniós mintára egy kompenzációs csomagot a román parlament. November 1-től március 31-ig 5 százalékra mérsékelték az áram és a gáz áfáját, árkompenzációt nemcsak a lakossági fogyasztók, hanem a kis- és közepes vállalkozások, családi vállalkozások, magánorvosi rendelők, köz- és magánkórházak, állami és magán oktatási intézmények, civil szervezetek, egyházak is kaptak. Csak az elektromos energia és a földgáz tényleges árát kell kifizetniük, a számlán szerepelő egyéb díjakat és adókat az állam vállalta át.
A tavaly hivatalba lépett nagykoalíciós kormány nagyarányú nyugdíjemeléssel indította a 2022-es évet. A nyugdíjasok egyszeri kompenzációt is kapnak: a 800 lejes minimálnyugdíj 1000 lejre növekszik (73 ezer forint) és egyszeri 1200 lejes támogatást kapnak az érintettek.
Elégedetlenséget váltott ki azonban, hogy a speciális nyugdíjak – mint például a politikusok, ügyészek, titkosszolgálati alkalmazottak – is emelkednek, valamint az, hogy a pedagógusbérek beígért 16 százalékos emeléséből csak 8 százalék valósul meg az idei költségvetési évben. Ami azért még nem biztos, hiszen mind a nyugdíjas, mind a pedagógus szervezetek tiltakoznak és sztrájkot, tüntetéseket hirdettek meg. Az utóbbi évtizedben a román társadalom nem egyszer gyakorolt utcai nyomást a politikumra, kényszerítette törvények visszavonására illetve ítélt bukásra egy-egy bukaresti kormányzatot. - GÁL MÁRIA
