Láthatóan nem győzte meg a balatonaligaiakat és az üdülőtulajdonosokat a Club Aliga beruházással kapcsolatos környezeti hatásvizsgálat részeként a beruházó beszámolója a Somogy megyei kormányhivatal által elrendelt közmeghallgatáson. A Progressio Mérnöki Iroda közel másfél órás prezentációja után kiderült, az aligaiak továbbra is aggódnak a partszakaszukért, a nyugalmukért.
Évek óta tudni lehetett, hogy komoly fejlesztéseket tervez a Balaton talán legértékesebb ingatlanán a Pro-Mot Kft., melyben 2018-ban lett többségi tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt., ami aztán 2020 tavaszán került Jellinek Dániel érdekeltségébe. A konkrétumokkal azonban csak tavaly októberben szembesülhettek, amikor a Pro-Mot nyilvánosan bemutatta az Aligaligetnek elkeresztelt projektet. Ez láthatóan bírja a hatalom támogatását, hiszen amellett, hogy több ütemben közel 10 milliárdos fejlesztési támogatás jutott a Pro-Motnak és az Appeninn-nek kikötőfejlesztésre, szállodaépítésre, Agóra-kialakításra, a kormány 2020 augusztus elején kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a Club Aliga fejlesztését.
Az Aligaliget keretében 46 hektáros területen – melyből 10 hektár állami tulajdon, ennek csak vagyonkezelője a cég 2056-ig – új utak, közművek épülnek, Agórát alakítanak ki a kibővülő kikötő közelében, 122 szobás szállodakomplexum és negyven kisházas nyaraló épül, a hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták. Megerősítik a löszfalat, kialakítanak 548 felszíni parkolóhelyet és 38 helyes mélygarázs épül, kicserélik a régi közműveket, közösségi, szociális és kiszolgáló létesítményeket húznak fel, felújítják és bővítik a kikötőt, mely új szolgálati épületet is kap.
- A Club Aligában harminc évig nem történt érdemi beruházás, most végre lehetőség nyílik egy olyan projektre, mely a helyiek, az üdülővendégek és a Balaton érdekeit is szolgálja – állította Kaleta Jánosné, a Pro-Mot által megbízott Progressio képviselője. Elmondta, másfél éve dolgoznak a beruházás előkészítésén, minden hatósággal, hivatallal és szakmai szervezettel folyamatosan egyeztetnek, s úgy tervezik a fejlesztéseket, hogy a lehető legkisebb terhelés érje a területet. Táblázatokban mutatta be majdani építkezés jelentette közlekedési, levegő- és zajszennyeződési változásokat, utóbbiakról elismerte, a település egyes részein a határérték felettivel számolnak, de ehhez külön engedélyt kérnek majd.
A prezentáció azonban láthatóan nem győzte meg a közmeghallgatás résztvevőinek többségét – más kérdés, valószínűleg sokkal nagyobb lett volna az érdeklődés, ha nem egy januári hétfő délelőttre időzítik... –, egyetlen támogató hozzászólás mellett csupa kritikus kérdést kapott a beruházó. Ezekből kiderült, a helyiek továbbra sem látják biztosítottnak a szabad lejutást a partra – a kiemelt beruházássá nyilvánítás lehetővé teszi a helyi szabályozás és a korábbi szerződések mellőzését –, tartanak a jelentős forgalomnövekedéstől, az új épületek és a löszfal megbontása miatti településkép-változástól. A kételyeket a cég vezetőinek válaszai sem oszlatták el, láthatóan nem közeledtek az álláspontok.
A projekt jelenleg ismert formája ellen küzdő Aligai Fürdőegyesület (AFE) és a Nők a Balatonért Egyesület szakmai anyagokkal próbálja bebizonyítani, a beruházás milyen visszafordíthatatlan károkat okozhat, többek között szeretnék elérni, hogy a kormány vonja vissza a beruházást kiemelt gazdasági fontosságúvá minősítő rendeletet, s ehhez az AFE alkotmánybírósági normakontrollt kért, melyhez parlamenti képviselők támogatását is kérik. Emellett az egyesület a tavalyi év végén a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordult, hogy az Ab azzal utasította el korábbi beadványukat, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog. Abban az esetben pedig, ha a kormányhivatal elfogadja a beruházó környezetvédelmi hatástanulmányát, akkor – ahogyan lapunknak Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese elmondta – bírósághoz fordulnak.
