igazságszolgáltatás;Országos Bírói Tanács;Varga Zs. András;alkotmányozás;

2022-01-25 18:07:06

Orbán Viktor szavaival érvelt az egyik bíró a Kúria elnökének javaslata ellen

Kijött a részletes jegyzőkönyv az Országos Bírói Tanács (OBT) januári üléséről. Kiderült, hogy elsöprő többséggel utasították el Varga Zs. András azon javaslatát, mely elítélte volna az ellenzék alkotmányozási elképzeléseit.

Amint azt a Népszava elsőként megírta, nem támogatta az Országos Bírói Tanács (OBT) január 5-i, szerdai ülésén Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének az előterjesztését, hogy a bírói tanács fogadjon el nyilatkozatot „amelyben – Hitvallásához igazodva – kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom és ennek jogállami feltétele, a bírói függetlenség alapja, az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt”. Az OBT így nem állt be azon igazságszolgáltatási intézmények sorába, amelyek vezetői december közepén – csatlakozva Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság elnökének Orbán Viktorhoz, Áder Jánoshoz és Kövér Lászlóhoz írott nyílt levelében foglaltakhoz – kiálltak „a jogállamiság védelmében”.

Az ülés jegyzőkönyve azonban csak most került fel az OBT honlapjára - ezt szúrta ki a Magyar Narancs. 

Ez alapján a lap arról számolt be, egyetlen választott tag sem állt a Kúria elnöke mellé, aki hivatalból tagja az OBT-nek. A Skype-on lebonyolított találkozón tanácskozási joggal jelen volt mások mellett Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese , valamint Répássy Róbert államtitkár, és ők is a nyilatkozat kiadása mellett érveltek. Lajtár azt mondta a bíróknak, hogy ebben a helyzetben „a hallgatás is egyfajta állásfoglalás látszatát keltheti”, Répássy pedig arra figyelmeztetett, hogy „az ügyészséget már régen elérte ez a legitimációját kétségbe vonó álláspont és nem tartunk messze attól, hogy a bíróságokat is elérje”. A nyilatkozatot elutasító bírók közül is többen felszólaltak. Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája azt mondta, hogy az Alaptörvény alkalmazása evidencia, az OBT-nek azonban minden olyan állásfoglalástól tartózkodnia kell, „amely esélyt adhatna a politikai térbe kikerülve olyan értelmezéseknek, amelyek kétségbe vonhatnák a bírók pártatlanságát és függetlenségét”. 

Később úgy érvelt, hogy ha az Alaptörvénnyel kapcsolatos véleménynyilvánítást politikai döntésnek tartja az OBT, akkor máskor sem kellene jogszabályokat véleményeznie. Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezetője megjegyezte, az OBT akkor sem adott ki nyilatkozatot, amikor egyes politikusok „börtönbizniszt” emlegetve a bírókat is kritizálták, mert nem érezték ezt elég közvetlen sérelemnek az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. A tanácskozás végül odáig sem jutott el, hogy az OBT megfogalmazza egy esetleges nyilatkozat szövegét, általában a nyilatkozat szükségességét utasították el 14:1 arányban.