Beszédes hallgatásba burkolózik a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Népszava érdeklődésére a tárca nem nyilatkozott arról: nem tekinti-e a magyar szuverenitásba való beavatkozásnak, hogy Oroszország a külügyi tárcája oldalára kiposztolt „megállapodás tervezetében” egyoldalúan szűkítené hazánk részvételi lehetőségét különféle katonai együttműködésekben, és rendkívüli mértékben visszavágná a térség védelmi képességeit. Pontosan emiatt az egyesült ellenzék nyilatkozatban szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy mondja le február 1-jei moszkvai látogatását, mivel az ebben a helyzetben csak bátorítja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy növelje az Ukrajna körüli feszültséget, veszélybe sodorva a kárpátaljai magyar kisebbséget is.
Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek azt mondta, senki nem kérheti tőlük, hogy ne fűzzék szorosabbra a kapcsolatokat az Oroszországi Föderációval. Akik háborús retorikát alkalmaznak az oroszokkal szemben, a felszín alatt hatalmas üzleteket kötnek Oroszországban és Oroszországgal – érvelt a miniszter, aki ezúttal is látványosan óvakodott attól, hogy Moszkvával szemben bármilyen kritikát megfogalmazzon. Leszögezte viszont, hogy ha az ukránok nem lépnek vissza kisebbségellenes politikájuktól, az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra nézve, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítson, akár ebben a konfliktusban is. Külpolitikát ma már nem szimbólumok, nem ideológiák alapján kell folytatni, hanem a nemzeti érdekek mentén” - hangoztatta.
Se szeri, se száma a szuverenitást Brüsszeltől vagy az EU valamely nyugati tagállamától féltő nyilatkozatnak. Csak egy példa a sok közül: Szijjártó a „magyar belügyekbe való beavatkozásnak” minősítette, hogy az USA a magyar sajtópiacon amúgy elenyészőnek számító 200 millió forinttal támogatta volna a vidéki magyar sajtót, és ezért behívatta az akkori amerikai ideiglenes ügyvivőt. Ezzel szemben Oroszországgal szemben ugyanakkor az Orbán-kormány látványosan semmilyen kritikus álláspontos nem hajlandó képviselni. Így volt a belarusz-lengyel határon tavaly orosz támogatással teremtett menekültkrízis idején is, amikor a Szijjártó-féle külügy újfent az uniós szövetségeseket hibáztatta.
Az ultimátumnak is beillő orosz követelések kapcsán Szent-Iványi István, az összefogó ellenzéket tömörítő Egységben Magyarországért külpolitikai kabinetvezetője lapunknak azt mondta: – Az orosz követelések abszurdak, egyáltalán nem reálisak. Az orosz fél sem számított arra, hogy ezeket a követeléseit elfogadják, inkább tárgyalásindító ajánlatnak szánták, direkt magasra helyezve a tétet.
Szerinte a sorok között kiolvasható, az oroszok valójában azt akarják elérni, hogy az Egyesült Államok mondja ki, nem lesz további NATO-bővítés. Azonban az észak-atlanti vezetése jelenleg erre sem kész, fenntartja a kezdetektől meghirdetett „nyitott kapuk” elvét. A biztonságpolitikus szerint Washington és Moszkva között legfeljebb abban születhet alku, hogy bizonyos fegyverrendszerek – például a közepes hatótávolságú rakéták – a számát a térségben korlátozzák, ám azt is szigorúan kölcsönösségi alapon, esetleg a határ menti hadgyakorlatok gyakoriságának és léptékének korlátozása jöhet szóba.
