Sok éven keresztül mindig arról beszéltünk, milyen lesz, ha lesz. Mindenki elmondta pró és kontra, hogy mit gondol. Most sokkal egyszerűbb az élet: ki kell menni a Városligetbe, és meg kell nézni, milyen. Bárkinek bármilyen véleménye volt, most a valóságról alkothat képet – mondta el egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen Baán László a Liget-projekt eddig megvalósult fejlesztéseiről, a megépült Magyar Zene Házáról. A Liget-projekt miniszteri biztosa szerint a magyar kultúra napján, január 22-én felavatott épület szakmai és közönségsiker egyaránt, a meghirdetett koncertjeire elővételben tízezer jegyet adtak el.
A zene háza avatóján Orbán Viktor kijelentette: jelenlegi formájában a Liget-projekt egy félkész vállalás, egy befejezetlen mű, torzó. „Éppen ezért nagyon várják már, hogy a magyar választók áprilisban végre pontot tegyenek az ügy végére, és lezárhassuk ezt a vitát” – mondta a miniszterelnök, aki 2019 őszén, az önkormányzati választások után még arra tett többször ígéretet: a Városligetben nem épül új épület a budapestiek akarata ellenére. Baán László korábban többször hangsúlyozta, az ígérettől függetlenül a Liget-projekt teljes megvalósítási szándékáról a kormány nem tett le, ő maga sem.
A sajtóbeszélgetésen a kormány vállalásáról úgy fogalmazott: senki nem állapodott meg senkivel. – Ennek semmilyen írott formája nincs. A kormány tudomásul vette a 2019-es önkormányzati választások eredményei alapján, hogy a Néprajzin és a zene házán túl nem épít a Városligetben, önkorlátozást gyakorolt. Azonban lesz egy újabb választás, ami egy új politikai helyzetet fog teremteni. Hosszú ideje érvelek folyamatosan a fővárosi vétó ellen, és arra is felhívnám a figyelmet: a Kúria egy népszavazási kezdeményezés kapcsán kimondta, ez nem helyi, lokális, nemcsak budapesti, hanem országos szintű, nemzeti ügy, a projekt megvalósítása az országos törvényhozás, illetve a kormány hatáskörébe tartozó döntés. A még tervezett három épület – az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház – érvényes és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. Ezek közül a világhírű japán építésziroda, a SANAA tervezte Új Nemzeti Galéria felépítése a legnagyobb jelentőségű, nélküle elveszne az a lehetőség, hogy a projekt felkerüljön a világtérképre és itt valósuljon meg az egyik legjobb és legkomplexebb kulturális negyed Európában – mondta a kormánybiztos.
Baán László szerint az Új Nemzeti Galéria megépítése nélkül nemzetközi szempontból radar alatt maradna a városligeti fejlesztés, elveszítve ezzel a ráfordított közpénzek megtérülésének lehetőségét. Szerinte az új múzeumi épület 2026-ra el is készülne. Ám mint kiderült: nincs B-terv arra az esetre, ha az Új Nemzeti Galéria valamilyen okból mégsem épülne meg a Városligetben. (Például az ellenzéki összefogás győz az országgyűlési választásokon, és továbbra sem támogatja a Városliget további beépítését.) A kormánybiztos szerint a Magyar Nemzeti Galéria akár 20-25 évig is maradhat még a Budavári Palota C és D szárnyában, nem áll fenn az a veszély, hogy a Nemzeti Hauszmann Program miatt végül a galéria fedél nélkül maradna, raktárakba kényszerülne.
Ha már raktár: Baán László a sajtóbeszélgetést eredetileg a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójaként hirdette meg, s mint elmondta: a nemzeti galéria raktárából 40 mindeddig lappangó, a szakma előtt is ismeretlen Vaszary János-olajfestmény került elő. Ezek legszebbjei is szerepelni fognak a galéria szeptemberben nyíló, 70 Vaszary-művet felvonultató tárlaton. De szintén nagy közönségsikerre tarthat számot a Magyar Nemzeti Galéria áprilisban nyíló art deco tárlata, amely 250 művet fog bemutatni.
A nagy tűzijáték azonban a Szépművészeti Múzeumban lesz, ahol április 8-án Bosch-kiállítás nyílik. A tárlat mintegy 90 műalkotást vonultat fel, köztük 11 saját kezű Bosch-festményt, ami a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki. E tárlat évtizedes távlatban is a világ legjelentősebb Bosch-kiállításai közé sorolható – hangsúlyozta Baán. A Menny és pokol között című tárlatra csütörtöktől indul az online jegyértékesítés.
Júliusban nyílik a Szépművészetiben Henri Matisse első magyarországi reprezentatív kiállítása. A párizsi Pompidou Központból érkező kulcsművekből álló válogatást más európai közgyűjteményekből érkező darabok egészítik ki; a több mint 100 művet felvonultató kiállítás nyolc szekcióban mutatja be Matisse életművét. El Grecónak is a Szépművészeti szentel először nagyszabású tárlatot hazánkban. A múzeum Spanyolországon kívül Európában a legtöbb El Greco-művet őrzi – öt saját festményt, kettő pedig El Greco műhelyéből származik. Az októberben nyíló tárlatra olyan főművek érkeznek szerte a világból, mint a görög-spanyol mester egyetlen mitológiai témájú festménye, a Laokoón. Decemberben Hantai/Klee-kamaratárlat nyílik a Szépművészetiben – a múzeum 8 képet kapott Hantai örököseitől 2016-ban.
Ebben az évben teljeskörűen befejeződik a Szépművészeti Múzeum épületének felújítása, elkészül a múzeum Barokk szárnya, megnyílhat a Régi Képtár 1800-ig terjedő időszakot bemutató állandó kiállítása is – hangzott el a sajtóbeszélgetésen, amelynek ráadásaként a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének új kincsét, egy Cezanne-t mutattak be.
