Az emberek országok közötti mozgásának, vagyis a nemzetközi vándorlásnak nincs olyan eleme, amit nem befolyásolt a koronavírus-járvány – ez derül ki a háromévente megjelenő Demográfiai Portré című tanulmánysorozat nemrég közzétett legfrissebb kötetéből.
Ebben a KSH Demográfiai Kutatóintézetének munkatársai kiemelik, hogy a Magyarországra egy évben bevándorló külföldi állampolgárok száma nagyjából tíz évig tartó stabil, 20-25 ezres adat után 2019-ben 55 ezer fölé ugrott, majd az első Covid-évben, 2020-ban 44 ezer fő alá esett vissza. Ugyanakkor ezzel együtt most kétszer annyi külföldi él nálunk, mint az ezredfordulón: majdnem 200 ezren vannak.
A Demográfiai Portréból kiderül, hogy a magyar kormány intézkedéseinek következményeként jelentősen átalakult az utóbbi időben az itt munkát vállalók összetétele. Egy 2016-ban született rendelet értelmében ugyanis a szomszédos országokból érkezők külön engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon, ha hiányszakmákban akarnak elhelyezkedni. Ez a magyarázata, hogy a bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele 2019-ben négy szomszédos országból – Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából – érkezett. 2020-ban a járvány miatt ez az arány lecsökkent 35 százalékra, a 2019-ben érkezett 21 ezer ukrán munkás helyett például csak 13 ezren jöttek. Négyszeresére ugrott viszont azoknak a szlovák állampolgároknak a száma, akik azért költöztek be egy magyar szállásra, hogy folytathassák korábban ingázóként végzett munkájukat a határ közelében. Ha nemcsak a szomszédos országokból érkezőket nézzük, a Magyarországra érkezők harmada még mindig német, negyede Ázsiából érkezik.
Hasonló változásokat mutatnak a statisztikák a kivándorló magyarokról. A kivándorlók a hazai népesség 7,3 százalékát adják, ami nagyon jó arány, hiszen a lettek, litvánok, bolgárok vagy a román állampolgárok 20-24 százaléka külföldön él és dolgozik. A KSH adataiból az derül ki, hogy egyrészt 2016 óta kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint az azt megelőző években, másrészt 2019-től többen térnek haza, mint ahányan elindulnak a kontinens nyugati felére a magasabb bérek vagy nagyobb megbecsülés reményében. Ennek a visszavándorlásnak azonban nagyon bizonytalan a mérete, mert van, aki nem hazafelé, hanem egy harmadik országba indul, ha felmondja a német vagy angol állását. Az Egyesült Királyság sokat vesztett népszerűségéből a Brexit és a járvány miatt. Az elmúlt évtizedben voltak évek, amikor 20 ezer magyar kapott társadalombiztosítási számot a szigetországban, 2020-ban azonban már csak 4500. Arányaiban ennél kisebb a csökkenés a Németországban élő magyarok körében, illetve az osztrák lehetőségek zsugorodtak a legkevésbé. A Demográfiai Portré című kötet szerzői a hazai „adminisztratív adatok alapján” kijelentik, hogy az elmúlt húsz évben összességében a Magyarországra bevándorlók száma minden évben meghaladta az országból távozókét.
Ezzel együtt érvényes az adat, hogy az Európai Gazdasági Térség országaiban (az EU tagállamokon túl az Egyesült Királyság, Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc) több mint 490 ezer magyar állampolgár él, közülük 400 ezren az ezredforduló óta hagyták el az országot. Az ENSZ nyilvántartása szerint a világ 64 országában összesen 714 ezer magyarországi születésű ember lakik, bármikor távoztak is Magyarországról.
