áremelkedés;infláció;élelmiszerár;pénzromlás;maginfláció;

2022-02-11 10:46:00

Brutális inflációs adat jött – erre senki nem számított

Januárban az árak 7,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – de egyes termékek 30 százalék felett drágultak.

Újabb durva meglepetést hozott az infláció: a KSH adatai szerint az árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak 2022 első hónapjában, mint egy évvel korábban. Az elmúlt hónapokban már 7,4 százalékra emelkedett az infláció, az elemzők korábban azt jósolták talán itt tetőznek az árak. De majd' minden elemzői előrejelzést felülmúlva, jelentősen gyorsult az áremelkedés üteme: a várakozások 7,2-7,6 százalék között szóródtak. A jegybank jelezte, hogy a januári inflációs adat okozhat negatív értelemben meglepetést a januári átárazások, áremelések miatt.

A 7,9 százalékos 12 havi árindex húsz éves rekord, utoljára 2007 augusztusában volt ilyen gyors (8,4 százalék) az árak emelkedése, vagyis 14 éves rekord dőlt meg. A KSH jelentése szerint 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a munkahelyi étkezésé 11,3, az éttermi étkezésé 11,2, a cukoré 11 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 22,5 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7, ezen belül a dohányáruk 10 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért pedig 8,2 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban. Az áremelkedési hullám az egész gazdaságra kiterjed, azt jelentős részben a világpiaci árak emelkedése fűti.

Januárban még nem éreztette hatását a kormány árstopja, igaz ennek érdemi inflációcsökkentő hatása nem is lesz, a jegybank szerint az éves árindexet 0,1-0,3 százalékkal mérsékelhetik. Ugyanakkor januárban még nem nőttek kiugróan a bérek, az első megemelt fizetések a napokban jelennek meg a bankszámlákon, és a kormány választási pénzszórása is ezekben a napokban érkezik meg a szerencsésekhez. Ez utóbbi keresleti oldalról további inflációt gerjeszthet. A januári inflációs adat meglepetést jelent, a decemberi 7,4 százalék után a piac és mi is stagnálásra, azaz 7,4-7,5 százalékos inflációra számítottunk. Ehhez képest jelentős gyorsulás következett be - kommentálta a friss adatot Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az inflációt felfelé húzták az élelmiszerárak, mind éves, mind havi összevetésben. A szakember azt mondta, hogy a mostani 3 százalékos havi élelmiszer-inflációhoz hasonló ütemre évek óta nem volt példa. Az élelmiszerek mellett jelentős havi drágulás látható szinte mindenhol, például a szolgáltatásoknál, valamint tartós fogyasztási cikkeknél. Németh Dávid rámutatott arra is, hogy a ruházati cikkeknél például a korábbi évekhez képest mérsékeltebb leárazások történtek.

Bár a fő inflációs adat emelkedése is kedvezőtlen, aggasztóbb, hogy a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül kalkulált, az inflációs trendeket pontosabban mutató, úgynevezett maginflációs mutató, amely szintén jelentősen nőtt. A decemberi 6,4 százalékról 7,4 százalékra gyorsult, ami azt mutatja, hogy erősödött az inflációs nyomás a magyar gazdaságban - tette hozzá a szakember. A maginfláció újabb jelentős gyorsulása az ár-bér spirál kialakulásának veszélyére utal. A szakember a következő időszakban várható tendenciákról azt mondta: a jelenlegi kilátások alapján valószínűsíthető, hogy az év végéig az éves infláció nem süllyed a 4 százalékos szint alá, és az éves átlagos infláció is meghaladhatja 6 százalékot. Emiatt további szigorításokra lesz szükség a monetáris politikában, azaz folytatódik a kamatemelési ciklus.