Ezután is használhatóak lesznek gyógyszerészeti és kozmetikai kísérletekben az ember legközelebbi rokonai: a vasárnapi népszavazáson Basel-Stadt kantonban arról dönthettek, kapjanak-e alapjogokat a főemlősök. A szavazók 74,7 százaléka nemmel voksolt a kérdésre. „Nemzetközi vitát indítottunk el. Sokaknak világossá vált, hogy másképp kell elhelyeznünk magunkat a világban, és a nagy egész részének kell tekintenünk az embert. Ehhez tartozik más állatok értékeinek kellő elismerése is” – írja a népszavazást kezdeményező Sentience Politics (Érzelmi Irányelvek) svájci szervezet Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében. Tamina Graber, aki a szervezetben a kampány lefolytatásáért volt felelős, azt is elmondta, nem emberi jogokat kaptak volna a főemlősök, hanem alapjogokat, amelyek a testi és lelki sérthetetlenségüket garantálták volna. Vagyis nem lehetett volna gyógyszerészeti és kozmetikai kísérleteket végrehajtani rajtuk, ugyanakkor továbbra sem lett volna tilos a fogvatartásuk és pszichológiai kísérletekben is alkalmazhatták volna őket.
A Sentience Politics azonban nem csak állatok laboratóriumi kísérletekben való felesleges felhasználása ellen küzd, hanem célja, minden érző lény szenvedésének csökkentése. Ennek érdekében politikai kampányokat folytatnak a fenntartható élelmiszertermelés folytatása érdekében, a nagyüzemi állattartás betiltásáért, és a főemlősök jogaiért. Kutatásokat végeztetnek arról, hogyan lehet csökkenteni emberi és nem emberi élőlények fájdalmait. Erőfeszítéseiket három területre fókuszálják, a mezőgazdaságra, a húsfogyasztásra és az állati méltóságra. Szerintük a mezőgazdaságban tenyésztett állatok szenvedése többszörösen felülmúl minden más, ember által állatokra kirótt szenvedést. Svájcban 80 millió szárazföldi gerinces állatot ölnek meg emberi fogyasztás céljából, míg kutatási célokból 500 ezret. 75 millió ezek közül csirke, 2,5 millió sertés.
Ezek az állatok egyszerűen gazdasági erőforrásként vannak számon tartva, és olyan körülmények között élnek, amelyek más állatok számára elképzelhetetlenek. A broiler csirkéket életük öt hete alatt túltáplálják, alig tudják saját súlyukat megtartani, négy százalékuk már nem is jut el a feldolgozóüzemekbe, a ketrecekben elpusztulnak. A fogyasztás terén sem jobb a helyzet. Ez Svájcban az elmúlt húsz évben csak elhanyagolható mértékben csökkent: 50 kilogram hús, 240 kilogram tejtermék, 12 kilogram tojás, és 7 kilogram hal fogy évente és fejenként, ami nyilván a jó gazdasági helyzetnek is köszönhető. De ahogy egyre gazdagodnak az országok és nő a népesség, az igények máshol is egyre növekednek: 2030-ra 70 százalékos hússzükséglet-növekedéssel lehet számolni világszerte.
A Sentience azonban nem egyszerűen szentimentális kíván lenni, megoldásokat is kínál. A növényalapú élelmezésnek sokkal nagyobb szerepet kell kapnia, és nem kell kompromisszumot kötni az ízek, a tápanyagok és a kényelem terén sem. A helyzet azonban lassan változik, egy 2021-ben megjelent tanulmány szerint 2035-ben a fehérjefogyasztásunk csak 11 százalékban fog alternatív forrásokból származni. Miközben általános a megegyezés, hogy kutatási célokból csak akkor szabad állatot elpusztítani, ha az elkerülhetetlenül szükséges, a mezőgazdaságban állatok millióit ölik le jóval várható élettartamuk vége előtt, miközben nincs semmilyen kényszer arra, hogy bizonyítsák, nem létezik más alternatíva.
A Sentience szerint a mezőgazdaságban is ugyanúgy alkalmazni lehetne az úgynevezett 3R-elvet, mint az állatkísérletekben. Az EU-s - és ebből következően a magyar szabályozás is - ebből indul ki: replacement, refinement, reduction. Az első a helyettesítés: ebben az esetben az állati termékek kiváltása növényekkel; a második elv a tökéletesítés: eszerint az állatokat a lehető legkevesebb fájdalom, szenvedés vagy kín érje; a harmadik a csökkentés: minél kevesebb húst fogyasszunk. És itt térhetünk vissza a majmokra, mint laboratóriumi állatokra: a Sentience szerint, ha a magasan fejlett központi idegrendszerrel rendelkező állatokat az alkotmány védené, sok jelen- és jövőbeli szenvedéstől lehetne őket megmenteni.
