Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy a szlovák állam az elmúlt években is a Beneš-dekrétumokra hivatkozva hajtotta végre több száz hektár föld elkobzását magyarok lakta településeken. A magyarokat és a németeket kollektív bűnösként megbélyegző, hírhedt Beneš-dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió Alapjogi Chartájával, ennek ellenére ez nem jelent akadályt abban, hogy ma is alkalmazzák. A Szlovák Földalap (SPF) jelenlegi vezérigazgatója az Új Szó kérdésére nemrégiben elismerte: van logikai párhuzam a dekrétumok de facto alkalmazása, és aközött, ha például mondjuk a zsidótörvényeket érvényesítenék napjainkban.
Az üggyel kapcsolatban most a Válasz Online készített interjút Fiala-Butora János szlovákiai magyar jogásszal, aki megerősítette, hogy a szlovák állam 1945 és 1947 között a magyarok és németek ellen származásuk miatt, kollektív bűnösség alapján kiadott konfiskációs végzéseket elővéve az egykor büntetett emberek leszármazottait fosztja meg ingatlanvagyonuktól az alapján, hogy hetvenöt éve a döntéseket helyben különböző okokból nem mindig hajtották végre. A folyamatot így egyfajta "korrigálásnak" nevezik.
Fiala-Butora János az ügyben egyebek között a strasbourgi emberi jogi bíróságon ért el sikereket, 2020-ban például a testület elmarasztalta Szlovákiát az igazságos eljáráshoz való jog megsértése miatt, ennek ellenére ezek csak részsikernek tekinthetők, a példaként említett ügyben például a vagyonelkobzást nem tudták vizsgálni, mivel az ügy még folyamatban van szlovák bíróság előtt.
A felvidéki magyar jogász nyilatkozata szerint sajnos általános tapasztalat, hogy a nemzetközi fórumok nagyon ódzkodnak az ilyen jellegű ügyektől, ugyanis ha igazat adnak is a panaszosnak, próbálják szűkíteni a döntést vagy az indoklást. Mint felidézte, az európai szervezetek kritikusai gyakorta felvetik, hogy ezek kettős mércét alkalmaznak, ezt a kritikát teljesen jogosnak minősítette. Ugyanakkor hibásnak tartja a magyar kormány reakcióját minderre: Ha ti nem szeretitek a nemzeti kisebbségeket, akkor mi sem szeretjük a szexuális kisebbségeket.
Elmondása szerint Szlovákia igyekszik fű alatt űzni a diszkriminatív dekrétum végrehajtását, annak ugyan nem örülnek, ha ezekre az ügyekre fény derül, ám nem úgy fogják megoldani, hogy leállítják ezeket az eljárásokat és kárpótolni sem tervezik az érintetteket. "Inkább megpróbálnak úgy tenni, mintha nem is azt látnánk, amit, illetve különböző módon próbálják majd a kérdést szőnyeg alá söpörni" - fogalmazott Fiala Butora János.
Az Orbán-kormány azonban furcsa módon ebben az ügyben sokkal kevésbé tanúsít konfrontatív magatartást. A szakember szerint azért, mert 2014-2015 környékén született egy „élni és élni hagyni”-megállapodás Orbán Viktor és Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök között. Ez azt eredményezte, hogy javultak a korábbihoz képest az államközi kapcsolatok, azonban a vitás kérdésekben semmi előrelépés nem történt.
