Véget ér a kilenc éve tartó francia katonai misszió a nyugat-afrikai Maliban, Franciaország és európai szövetségesei, köztük hazánk odavezényelt egységei várhatóan a Száhel-övezet más országaiban folytatják a terrorellenes műveleteket a régióban aktív iszlamista, dzsihádista és szeparatista milíciák ellen.
A bamakói vezetés Oroszország felé fordult és gyakorlatilag kirakta a franciákat - magyarázta lapunknak a kivonulás hátterét Marsai Viktor Afrika-szakértő, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense. Kifejtette: Franciaország már egy ideje európai partnereinek bevonására és saját katonai szerepvállalásának mérséklésére törekedett, ám a mali vezetés ellehetetlenítette ezt.
Párizs és Bamako viszonya 2020-ban romlott meg, miután a mali hadsereg megbuktatta Ibrahim Boubacar Keita elnököt. A felálló junta eleinte tett gesztusokat a demokrácia helyreállítását elváró Párizs és a Nyugat felé, másfél éven belül megrendezett választásokat ígértek, még egy odavezető ütemtervet is elfogadtak. A tábornokok tavaly azonban eljátszották a bizalmat, amikor
Szintén mérgezően hatott, hogy a mali közvélemény az egykori gyarmattartó Franciaországot és más európai országokat okolta a továbbra is instabil biztonsági helyzetért. A mali hadsereg ráerősített ezekre az indulatokra, és januárban szabályosan hazazavarta a terrorellenes műveletekre érkező dán különleges erőket, a hónap végén pedig a francia nagykövetet is kiutasították. A Párizs és Bamako közti biztonsági együttműködésnek vélhetően a Kreml-közeli orosz Wagner magánhadsereg megjelenése tette be a kaput. Habár a mali vezetés tagadja, hogy behívták volna a zsoldosokat, január elején annyit elismertek, hogy orosz katonák költöztek be arra a timbuktui támaszpontra, ahonnan tavaly decemberben távoztak a francia csapatok.
A Maliból való kivonulást, vagyis inkább a csapatok átvezénylését várhatóan csütörtökön teszi hivatalossá Emmanuel Macron francia elnök, aki szerda este a térségbeli vezetőkkel egyeztetett Párizsban. A kétnapos EU-Afrika csúcsértekezlet előestéjén rendezett találkozót a „száheli G5” nevű formátumban hirdették meg, de az ötből csak három ország (Csád, Niger, Mauritánia) képviseltethette magát. Sem Mali, sem a januárban szintén puccson és oroszbarát fordulaton keresztülment Burkina Faso nem kapott meghívót.
Félő azonban, hogy Franciaország a lépéseivel éppen Oroszország kezére játszik, mely mosolyoffenzívával igyekszik befolyást szerezni Nyugat-Afrikában. Marsai Viktor azonban arra figyelmeztetett, hogy Mali biztonsági kihívásait a Wagner zsoldosai bevonása sem fogják megoldani, ezért bennük is csalódni fognak. Az Afrika-szakértő hangsúlyozta: az ország stabilizálására a helyi elit erőfeszítéseire, illetve a rivális politikai és etnikai csoportok megbékítésére lenne szükség.
