;

üzemanyag;benzinkút;Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége;Magyar Ásványolaj Szövetség;árstop;

- Csőd közeli kiskutak: hat intézkedésben megállapodtak a kormánnyal, ám korábbi javaslataik nincsenek közöttük

Szerdán a szaktárca hat, a kisebb töltőállomások helyzetének rendezését célzó intézkedésben állapodott meg az érdekképviseletekkel. A korábbi felvetések jó részéről tovább tárgyalnak.

Sikeres tárgyalásokat folytatott a "kis töltőállomások" helyzetének rendezéséről az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az érintettek érdekérvényesítésére hétfőn alakult Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ), a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség, valamint a számos kutat üzemeltető Mobil Petrol Kft. - tudtuk meg Perlusz László VOSZ-főtitkártól. A 480 forintos üzemanyagár-korlát miatt megrendült helyzetű, kis kútüzemeltetők csődhelyzetének elkerülése érdekében György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárral hat intézkedésben állapodtak meg.

Eszerint az érintett vállalkozások számára február 1-ig visszamenőleg felfüggesztik a benzin és a gázolaj literenként 5 forint 20 filléres, illetve bruttó 4 forint 95 filléres biztonsági készletezési díjának befizetési kötelezettségét. E cégek, szintén visszamenőleg, január 1-i hatállyal, kutanként négy foglalkoztatottig mentesülnek a szociális hozzájárulási (szocho) adó alól is. Emellett a Magyar Falu Program keretében tízmillió forintig vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek beruházásaik legfeljebb 70 százalékára. A Széchenyi Kártya Programban, meghatározott türelmi idővel, 250 millió forintig kamatmentes hitelben részesülhetnek. Illetve eltörlik az energiacégekre kivetett Robin Hood adó ez év elejétől életbe lépett, az üzemanyag-behozatalt terhelő kiegészítését is. Ez, további, célirányos módosításoktól függően, literenként körülbelül hat forinttal csökkentheti az üzemanyag-kiskereskedők beszerzési árát. Az intézkedések hatálya május 15-e, vagyis a 480 forintos üzemanyagár-korlát jelenlegi határideje.

Perlusz László határozott sikerként értékelte a megállapodást. Annál is inkább, mert a tárgyalások csak hétfőn indultak meg a szaktárcával, amikor még "néhányan demonstrációt és petíciót emlegettek". Határozottan üdvözölte, hogy a szakmai érdekképviseletek is megjelentek a tárgyalóasztalnál és kifejezetten konstruktív javaslatokkal éltek. Mindazonáltal hozzáfűzte: a VOSZ mintegy száz kútüzemeltető kisvállalkozást közvetlenül is tagjai között tudhat. Érdekképviseletük alapvetően az ő felvetéseiket igyekezett eljuttatni a kormány illetékeseihez. Maguk is méltánytalannak éreznék ugyanis, ha a magyar családoknak kétségkívül rendkívül nagy segítséget jelentő üzemanyagár-stop egyszersmind néhány ezer család anyagi tönkretételével járna.

Bár ama felvetésünket, miszerint a korábban a VOSZ, illetve az FBSZ által is megfogalmazott javaslatok egyelőre szinte egyáltalán nem köszönnek vissza az eldöntött intézkedések listáján, Perlusz László visszaigazolta, rögzítette: a tárgyalások nem értek véget. Jövő héten új kör jön, amelynek során a VOSZ tolmácsolja tagjai véleményét, illetve elemzik az (egyre magasabb) olajár és a világpolitikai események hatásait.

A VOSZ - a független kutak korábbi felvetéseit tolmácsolva - a hét elején a célzott állami támogatások és kedvezmények mellett egy, az üzemeltetőknek minimális nyereséget biztosító árrés meghatározását és a nagykereskedelmi tarifák szabályozását is indítványozta. Emellett arra kérték a kormányt, hogy kötelezze el magát az üzemanyagár-korlát május 15-i eltörlése mellett. Az FBSZ hétfői nyilatkozatában részint úgy vélte, hogy a 480 forintos üzemanyagár-korlát a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmába ütközik. Másrészt javasolták a 27 százalékos üzemanyag-áfa 5 százalékra csökkentését, valamint a 110-120 forintos jövedéki adóra rászámolt áfa eltörlését. Egri Gábor elnök hétfői szavai szerint ennek révén, amellett, hogy a kis kutasok lélegzethez jutnának, az üzemanyagár-korlátot akár 400 forint alá is le lehetne szorítani.

A dolgozók fele tavaly is legalább 100 ezer forinttal kevesebbet keresett a hivatalos átlagbérnél. A képviselői fizetések viszont épp ennyivel nőhetnek.