- Oroszország öt régióban támadja Ukrajnát, a NATO válságtanácskozást tart

Az Ukrajnát ért orosz támadás Belaruszból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult - közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.

Amint arról a Népszava is beszámolt, Vlagyimir Putyin magyar idő szerint hajnali négy óra előtt jelentette be, „különleges katonai műveletet” indít a Donyec-medencében. Mint mondta, „nem foglalják el” Ukrajnát, de az a cél, hogy „megtisztítsák a náciktól” és – úgymond – demilitarizálják az országot. Sajátságos módon nem kevesebbet állított, miszerint az orosz manőver „önvédelemből” történik. Az összetűzéseket „elkerülhetetlennek” nevezte.

Az MTI szerint a határ menti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadják öt régióban, a Luhanszki, a Szumi, a Harkivi, a Csernyihivi és Zsitomiri területen , valamint a Krím-félsziget felől.

A kijevi vezetése arra kérte a fővárosiakat, hogy ha bekapcsolnak a szirénák, haladéktalanul menjenek az óvóhelyekre. Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak azt mondta,  jobb, ha most mindenki otthon marad, de aki aggódik, lemehet az óvóhelyre is.

Az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint reggel bejelentette, hogy 

A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagypontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti. A tárca egyúttal valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint Ukrajna légterében orosz repülőgépet lőttek le.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement erőszakos politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el és az annexiót Ukrajna területi épsége megsértésének tartja.

Légtérzár evakuálás

Ami Oroszországot illeti,  a légügyi hatóságok közlése szerint március 2-ig lezárták az orosz légterét a polgári légi járművek előtt az Ukrajnával és Belarusszal közös nyugati határ mentén.

A döntést a polgári repülőgépek repülésbiztonságát fegyverek és katonai felszerelések használata miatt fenyegető nagyfokú veszéllyel indokolták. A légtérzárlat az ukrán és belarusz határ mentén minden magasságban érvényes. A tilalom az állami légi járművekre nem vonatkozik - írja az MTI.

Az ukrajnai helyzet miatt csütörtökön Moszkvában leállították a járatok közlekedését több dél-oroszországi repülőtérre, egyúttal közép-európai idő szerint 1 óra 45 perctől felfüggesztették a rosztovi, a krasznodari, az anapai, a gelendzsiki, az elisztai, a sztavropoli, a belgorodi, a brjanszki, az orjoli, a kurszki, a voronyezsi, a volgográdi és a szimferopoli repülőtér működését. Korábban az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal honlapja számolt be arról, hogy Ukrajna felett korlátozták a polgári légi közlekedést a lehetséges fenyegetések miatt. Az Avianews című szakkiadvány azt közölte, hogy Ukrajnában a harkivi és a dnyiprói repülőteret szerda estétől csütörtök reggelig lezárták.

Helyi idő szerint reggel tízre Ukrajnából a teljes orosz diplomáciai képviseletet evakuálták - írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség nyomán a Moscow Times. Az oroszországi Belgorod megye és a Krím Ukrajnával határos területein csütörtökön tanítási szünetet rendeltek el. Kurszk megyében, az államhatár közelében, áttértek a távoktatásra. 

A moszkvai és a szentpétervári tőzsde csütörtök reggel határozatlan időre minden piacon felfüggesztette a kereskedést. A Moscow Times szerint a katonai akció megkezdését követően 10 százalékos, szinte azonnali eséssel az orosz rubel értéke történelmi mélypontra zuhant, ezzel a dollár értéke elérte a 90 rubelt, az euróé pedig a 100-at. 

A NATO egyik brit tisztségviselője a Reuters hírügynökséggel azt közölte, csütörtök reggel válságtanácskozást tartanak a 30 tagállam szövetséghez akkreditált nagykövetei az Ukrajna ellen intézett orosz támadás miatt.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban élesen elítélte Oroszországot az Ukrajna ellen indított hadművelet miatt, amelyet az euroatlanti biztonság elleni súlyos támadásnak nevezett. Felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le katonai akcióját, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Az amerikai külügyminisztérium azt közölte, a NATO Oroszország ukrajnai inváziójára adandó összehangolt válaszáról egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral. A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Antony Blinken hangsúlyozta, hogy sziklaszilárd az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett.