Még jósolni sem lehet, meddig tart az orosz invázió Ukrajnában, azt pedig végképp nem, mi lesz utána. Ám sokan vannak, akik a háború előszele óta befektetésükre, cégükre és alkalmazottaikra gondolnak: mi lesz velük, ha bezárulnak a határok? Igaz ez a többezer milliárdos forgalmú bankra, de a kistételben üzletelő vállalkozóra is. Akik pedig az immár háborús övezetből jöttek, céget alapítottak Magyarországon, és az óhaza vállalkozóival üzletelnek, szintén rettegnek, hogy miként érintik majd őket a törvényszerűen általánosító szankciók.
Mert aki agresszorként viselkedik, azt meg kell büntetni, és lehetőleg úgy, hogy fájjon. Ez leginkább a gazdasági szálak átvágásával lehetséges, de hogy mennyire hatásos, az később derül majd ki. A tőzsdék még csak a két napja dúló háború okozta riadalmat tükrözik, a hirtelen zuhanások később kisimulnak, és az árfolyamok beállnak arra a szintre, ami egy-egy cég esetében a valós fenyegetettséget tükrözi. Az euró 371 forint fölé drágulása is péntek reggelig tartott, ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne még drágább. Mindig lesznek vevők is a piacon, nem csak eladók - mondják a tőzsdeguruk.
Nehezebb a helyzete annak a több száz cégnek, amely Ukrajnába és Oroszországba exportált eddig, és hozott is árut onnan. Ezek elvesztették a piacaikat, ami akár tartós zavart okozhat majd a működésükben. Mondhatni, a pandémia után újabb csapás éri őket és azt a mintegy nyolcvanezer dolgozót, akiket foglalkoztatnak. És a háború nem válogat, a még magasabbra törő energiaárak miatt további cégek, ágazatok termelése kerülhet veszélybe.
A növekedés és a foglalkoztatottság fenntartása a kormány számára amolyan szent ügy, ami bizony egy ilyen helyzetben nem megy támogatások nélkül. Ám a kormány mindent elosztogatott a választás előtt, üres a kassza. Orbánnak nincs igaza: a kóceráj nincs rendben - tengelyen fut. Neves közgazdászok megmondták: amikor jól megy az országnak, a költségvetésnek, félre kell tennie a rossz időkre. A kormány másképp gondolta. A rossz idők pedig itt vannak.