Európai Parlament;Brüsszel;vizsgálóbizottság;lehallgatási botrány;Pegasus;

Lehallgatás után jön a leleplezés: jövő héten dönt az EP a Pegasus-botrányt vizsgáló bizottság felállításáról

Nyilvánosságra akarják hozni a kémszoftvert használó uniós kormányok minden kétes gyakorlatát

A jövő héten dönthet az Európai Parlament (EP) plenáris ülése a Pegasus lehallgatási botránnyal foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról. 290 képviselő írta alá a létrehozását sürgető kezdeményezést, ami jóval több, mint amennyi szükséges. A testület felállítására a házbizottság szerepét betöltő Elnökök Értekezlete tesz javaslatot mai ülésén.

A különbizottság felállítását az Újítsuk meg Európát! nevű liberális frakció nevében Donáth Anna momentumos és Roza Thun lengyel EP-képviselő kezdeményezte. Az Európai Unió tagállamai közül eddig a magyar és a lengyel kormányról derült ki, hogy az izraeli NSO cég kémszoftverét használva, illegálisan hallgathatták le politikai ellenfeleiket, valamint újságírókat, jogászokat és üzletembereket. Mindkét ország hivatalos hatóságai tagadják a vádat.

Mint lapunk is beszámolt róla, az EP állampolgári jogi bizottsága és plenáris ülése több meghallgatást, illetve vitát tartott a Pegasus-botrányról. Ezeken a felszólaló képviselők többsége támogatásáról biztosította a különbizottság felállítását, amelytől azt várják, hogy fényt derít arra, kik és hogyan követték el a törvénytelen megfigyeléseket. “Az Európai Parlamentnek a Pegasus kémszoftver-botrányt vizsgáló bizottságában nyilvánosságra fogjuk hozni az uniós polgárok magánéletét sértő kormányok minden kétes gyakorlatát, és meg fogjuk védeni őket a jogellenes megfigyelésektől. A terrorizmus elleni védelemre létrehozott szoftvereket nem lehet fegyverként használni azok ellen, akik a demokráciáért küzdenek”, nyilatkozta korábban Donáth és Thun.

A Pegasus-botrány tavaly júliusban robbant ki, amikor kiderült, hogy a kémszoftvert Magyarországon is bevetették újságírók, ellenzéki politikusok, ügyvédek, médiatulajdonosok ellen. Nem sokkal ezután nyilvánosságra került, hogy Lengyelországban is illegálisan használhatták a kíberfegyvert politikai célokra. A magyar adatvédelmi hatóság nemrégiben befejeződött vizsgálatában rendben lévőnek találta a programmal elkövetett megfigyeléseket.

A Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat az Amnesty International jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy adatbázishoz, amely az NSO ügyfeleinek a tevékenységével volt kapcsolatos. Ez több mint 50 ezer olyan telefonszámot tartalmazott, amelyek 2016 óta megfigyelési célpontok voltak a világ 50 országában. A nemzetközi nyomozás során több mint 300 magyarországi célpontot azonosítottak a listán.