egészségügy;menekültek;Magyarország;ellátás;Ukrajna;háború;

2022-03-04 06:15:00

Terápia van, betegút még nincs, döcögősen indul a menekültek egészségügyi ellátása

A menekültek sürgősségi ellátása rendezett, de a krónikus betegek gyógyítása teljesen szabályozatlan. Márpedig sokan szorulnak kezelésre közülük.

Csak részben teszi lehetővé egy államközi egyezmény az ukrajnai menekültek egészségügyi ellátását. Az egyezmény ugyanis csak az akut, illetve a sürgősségi ellátásba sorolható esetekre vonatkozik, a krónikus betegek kezelésére nem. Így például a daganatos terápiára, vagy egyéb például kardiológiai ellátásra szorulók helyzete megoldatlan. Gyógyszert is csak teljes áron kaphatnak a patikában az érintettek. Nincsenek szabályozott betegutak. Civilek, betegszervezetek próbálnak segíteni az érintetteknek.

– Csak csütörtökön már 70-90 olyan beteggel találkoztunk, akiknek az ellátása biztosan nem lesz egyszerű, mert még nincs hivatalos álláspont arról, hogy a krónikus betegek kezelését ki és hogyan finanszírozza – mondta lapunknak Vidor Eszter, a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségének (BEMOSZ) kommunikációs vezetője. – Van olyan kisgyerek, akinek ritka betegségére nagy értékű 16-25 millió forintos terápiát kellene biztosítani, de érkezett izomsorvadásban szenvedő, SMA-s kisfiú is, akinek a több százmilliós gyógyszerre lenne szüksége.

Mint mondta, van olyan eset is, amikor nagy értékű onkológiai terápiát kellene folytat. Olyat, ami magyar betegeknek is csak egyedi méltányossági alapon vehető igénybe, az eljárás pedig gyakran 60 napig is eltarthat.

– Egyelőre annyit tudtunk tenni, hogy felvettük a kapcsolatot a kormányzattal és elkezdődött egyfajta egyeztetés a betegszervezetek és a civilek között. Ezenkívül levelet írtunk az Európai Gyógyszergyártói Szövetségnek, amelyet arra kértünk, járjanak közbe a nagy gyógyszercégeknél, hogy valamilyen módon a menekültek hozzáférhessenek a nagy értékű készítményekhez Magyarországon – fogalmazott Vidor Eszter.

Az ukrán határnál, Beregsuránynál segít a MedSpot Alapítvány orvoscsapata, amely két komplett rendelőnyi eszközt a vizsgálóágytól a vérnyomásmérőig a menekültek ellátására. A szervezet önkéntes orvosai csütörtöktől egy kölcsönkapott szűrőbuszban 24 órás orvosi ügyeletet látnak el.

– Fejfájás, lábdagadás, gyomorfájás, elfogyott inzulin – sorolta első pácienseik problémáit az egyik orvos, Spányik András, aki szerint alig csomagolták ki az eszközöket, máris jöttek a betegek. Sok a kimerüléses panaszokkal érkező is, és akadt egy pszichiátrai beteg, tourette szindrómás férfi, aki eddigi életét egy szanatóriumban töltötte, amit most lebombáztak.

– Azt mondták neki, menjen, amerre lát. Ő meg átjött a határon, kíséret, segítség nélkül. Semmi ismerete a világról, kényszeres mozgása miatt pedig sokan még félnek is tőle. Most próbáljuk elhelyezni egy intézményben. Az ő számára például a megyei tiszti főorvos segítségével igyekszünk gyógyszert szerezni – mondta Spányik András doktor, akinek van gyakorlata menekült-ellátásban, önkéntesként az előző menekültáradatban is dolgozott a déli határnál. Arra kérdésre, hogy hogyan írhatnak fel például inzulint a gyógyszer nélkül maradt cukorbetegnek, azt feleli, hogy nem szoktak. Első körben bekötnek egy infúziót és megpróbálják az illetőt kórházba juttatni, és ott bizonyos inzulin szint alatt újra elkezdik adagolni a gyógyszert.

A recept felírása amúgy is problémás, mert csak az akut orvosi ellátás adható térítésmentesen, az orvosságot kizárólag teljes áron tudják a menekültek kiváltani. Ezért a magyar állam az ország stratégai készletéből biztosítja térítésmentesen a szükséges gyógyszereket a menekülteknek.

Spányik András elmondta, hogy szervezete adományokból működik, és szükségük is van további felajánlásokra, önkéntesekre, orvosokra, ápolókra.

A Népszava megkérdezte a szakminisztériumot, az Országos Kórházi Főigazgatót, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, kaphatnak-e és ha igen, hogyan egészségügyi ellátást a krónikus, illetve daganatos terápiára szoruló menekültek. Mi a feltétele ennek a csak kizárólag ukrán útlevéllel rendelkezők esetében? Mi a feltétele mindennek az kettős állampolgárságúak esetében? Tesznek-e különbséget a jogosultság megítélésekor életkor alapján? Például gyermekek, vagy idősek tekintetében? Úgy tudjuk, korábban az egészségügyi államtitkárság már nyilatkozott betegszervezetnek úgy, hogy egyedi méltányosság keretében biztosítják a menekülteknek az hosszan tartó kezeléseket. Ha ez helytálló, akkor ki, hol, és mennyi idő alatt bírálja el ezt a jogosultságot? Mik a hozzáférés kritériumai? Egyéni szerződéssel köthetnek-e a természetbeni ellátásokra a menekültek biztosítást a NEAK-nál? Ha igen, mennyiért?

Választ eddig nem kaptunk.