Friss adatok szerint az orosz lakosság több mint 60 százalékának a támogatottságát élvezi Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúja, állította egy, az olasz Corriera della Serrának adott szombati interjújában a 2015-ös irodalmi Nobel-díj nyertese, Szvetlana Alekszijevics. A belarusz író szerint Putyin mögött a birodalmi eszme támogatói állnak, akik megaláztatásként élték meg a szovjet birodalom összeomlását. A Kreml ura kihasználja a Nagy-Oroszország újjászületésére büszke többséget, maga mögött érzi e tömeg támogatását, különben nem tenné, amit tesz, vagy legalábbis nem ennyire „pimasz módon” tenné, megtámadva egy szuverén országot és ilyen gyűlölettel beszélve annak lakóiról, fogalmazott Alekszijevics.
Az írónő hangsúlyozta, nem tudja mennyire megbízhatóak ezek a felmérések, de más nincs, hiszen nemcsak a teljes független, de a közösségi médiát is elérhetetlenné tette a Kreml, a rezsim által ellenőrzött forrásokon kívül gyakorlatilag semmi más nem létezik. Saját Oroszország ismerete alapján úgy gondolja, hogy az orosz elnök álláspontja a „külvárosok átlag oroszának” a véleményét tükrözi, azokét, akik saját megfogalmazásuk szerint „nem tűrik a megaláztatást”. Mint mondta, könyvei miatt sokat utazott Oroszországban, sok orosszal találkozott, és igen sokan beszéltek megaláztatásról, arról, hogy „már senki sem fél tőlük”. Ezen emberek úgy érzik, hogy Putyinnak köszönhetően „állhattak fel a világ előtt korábbi térdepelésükből". A homo sovieticus él, Putyin pedig, ha győz, nem fog leállni Ukrajna határainál, figyelmeztetett a németországi emigrációban élő belarusz író.
Arról, hogy történhet-e valami elmozdulás Oroszországban, Alekszijevics úgy vélekedett, hogy Putyin belső köreinek, illetve az üzletemberek jó része is érzi, hogy az elnök túl messzire ment, de a jelenlegi tekintélyelvű rendszer mindenkit annyira összetartóvá tesz, hogy ebből nehéz kilépni. Egyik könyve hősnőjének szavait idézte az írónő: „úgy érzed magad, mint egy pillangó a cementben. Másként gondolkodsz, nem fogadod el, ami körülötted van, de nem tudsz kibújni belőle”. Meglátása szerint más megoldás nincs, mint együttműködni azzal a 60 százalékkal, amely úgy tűnik, támogatja Putyint, beszélni velük, megmagyarázni, mi történik. „Lesz gyász, lesznek koporsók, és kár, hogy ez lesz az ára annak, hogy leessen a szemkötő. Az emberek pedig ki fogják nyitni a szemüket, mert 5000 koporsó érkezése nehéz.(…….) A világnak és különösen minden politikusnak meg kell találnia az eszközöket Putyin megállítására, én nem tudom megmondani, melyek ezek. Úgy gondolom, hogy az egész világnak segítenie kell Ukrajnának. Én támogatom egy több ezer fős idegenlégió megalakítását, amely Ukrajna segítségére sietne, valamint fegyverek szállítását is Ukrajnába" – szögezte le a világhírű belarusz író.
Nem ismert milyen felmérésre hivatkozott Szvetlana Alekszijevics, hiszen míg az orosz lakosság számára a szabad sajtó elérhetetlen, a nyugati államok az orosz propaganda médiát blokkolták. Az Ukrajna elleni invázió február 24-i kezdete óta független felmérés nem látott napvilágot az orosz lakosság viszonyulásáról a háborúhoz, ám a független, 2016-ban külföldi ügynöknek minősített Levada Intézet pénteken közzétett havi jelentése, amelynek adatgyűjtése január 17-február 23-a között zajlott, valóban arra utal, hogy hatott a rezsim propagandája.
A háború kitörése előtti hetekben a Levada mérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka Ukrajnát tette felelőssé a Donbász körüli helyzet eszkalálódása miatt, 33 százalék nem viszonyult ellenségesen Ukrajnához. Tavaly novemberben még 43-45 volt ez az arány. De ennél is magasabb, 60 százalék volt azok aránya februárban, akik az Egyesült Államok és a NATO országok felelősségének tartották a helyzet súlyosbodását. Nem voltak viszont többségben (33 százalék) a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” önállóságát támogatók, és még ennél is alacsonyabb, 25 százalék volt azok aránya, akik úgy gondolták, hogy a szakadároknak Oroszország részévé kellene válniuk.
A felmérés szerint az oroszok 44 százaléka szorosan követte a fejleményeket, 20 százalék nagyon szorosan, 24 százalék eléggé szorosan, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag szinte a teljes lakosság figyelmét lekötötte a háborús készülődés-riogatás, csupán 14 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem követi. Az orosz társadalom szovjet-hidegháborús beidegződését jelzi, hogy a válaszadók 60 százaléka az Egyesült Államokat és a NATO-országokat tartotta a kelet-ukrajnai eszkaláció kezdeményezőinek és csupán 14 százalék gondolta, hogy Ukrajna a felelős érte. Tavaly novemberben 50 százalék hibáztatta az USA-t és a NATO-t.
Az orosz inváziót megelőző napon zárult felmérésben a válaszadók 45 százaléka tartotta valószínűnek, 36 százaléka valószínűtlennek értékelte, 13 százalék teljesen kizárta a háborút, 51 százalék félt, ugyanakkor 47 százaléka nem félt a háború lehetőségétől.
