Az internetre is kikerült a KGB utódszerve, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik illetékesének belső levele, amely egyértelműen bizonyítja: az orosz katonai agressziót katasztrofálisan készítették elő, a hírszerzés jelentéseit úgy kell igazítani, hogy az a Kremlnek megfeleljen, ami totális káoszhoz vezetett. Mindez azt eredményezte, hogy az orosz illetékesek is mind jobban félnek attól, mit hoz a jövő. A szerző a többi között globális éhínséget vízionál.
Az FSZB-s informátorának levelében elítélte Oroszország eddigi ukrajnai katonai teljesítményét, és katasztrófát jósolt az ország számára a következő hetekre és hónapokra. Hogy a dokumentum hiteles-e, ezt minden kétséget kizáróan egyetlen szakértő sem merte kijelenteni, de rendkívül reális képet fest az eseményekről.
A levelet kivonatosan, de változtatás nélkül közöljük.
„Rögtön őszinte leszek: Alig aludtam ezekben a napokban, szinte végig dolgoztam, a fejem mintha lebegne. És a túlhajszoltságtól néha már úgy érzem, mintha mindez nem is lenne valóság.
Hogy őszinte legyek, Pandora szelencéje kinyílt - nyárra igazi globális horror kezdődik - elkerülhetetlen a globális éhínség (Oroszország és Ukrajna voltak a világ fő gabonaszállítói, az idei termés kisebb lesz, a logisztikai problémák pedig a katasztrófát csúcsra járatják).
Nem tudom megmondani, mi vezérelte a csúcson lévőket, amikor a műveletről döntöttek, de most módszeresen ránk (az FSZB-re) eresztik az összes kutyát. Szidnak minket az elemzéseinkért. Az utóbbi időben azonban egyre inkább arra kényszerítettek minket, hogy a jelentéseket a vezetőség igényeihez igazítsuk. Az összes politikai tanácsadó, politikusok és kíséretük, befolyásoló csapatok káoszt idéztek elő.
A legfontosabb: senki sem tudta, hogy háború lesz, mindenki elől eltitkolták. A jelentéseket csak a látszat kedvéért kell megírni, de a győztes stílusában kell írni. Általában olyan jelentést írunk, hogy amikor leesik mondjuk lezuhanna meteorit, azt írjuk mindent megtettünk a következmények kiküszöbölésére, nagyszerűek vagyunk, minden rendben van. De te közben olyan feladatokra koncentrálsz, amelyek valósak, csakhogy elég erőnk ezek megoldására. És akkor azon kapod magad, hogy tényleg meteoritokat dobálnak feléd.
Ezért van egy totális káosz. Nincs védelem a szankciókkal szemben: nos, könnyen lehet, hogy Nabiullinát (Elvira Szahipzadovna Nabiullina, az Orosz Nemzeti Bank elnöke – a szerk.) hanyagsággal vádolják meg, de mégis mit tehetne? Senki nem tudta, hogy ilyen háború lesz, így senki nem készült fel ilyen szankciókra. Ez a titkolózás hátulütője: mivel senkinek nem szóltak, hogy lehetne kiszámítani annak a következményeit, amiről senki nem szólt?
Kadirov megőrült. Még az ukránok is bedobtak egy félinformációt, hogy mi voltunk azok, akik a hadművelet első napjaiban átadtuk Kadirov különleges erőinek útvonalait (A csecsen vezér különleges egységeit már az agresszió első napjaiban sikerült megsemmisíteniük az ukránoknak – a szerk.) Még el sem kezdtek harcolni, de egyes helyeken egyszerűen széttépték őket. És már meg is vádolták az FSZB-t, hogy kiszivárogtatta az útvonalakat az ukránoknak. Nekem nem is volt információm erről.
A villámháború kudarcot vallott. Egyszerűen lehetetlen most befejezni a feladatot: ha Zelenszkijt és a hatóságokat az első 1-3 napban elfogják, elfoglalják az összes kulcsfontosságú épületet Kijevben, kiadják a parancsot, hogy adják meg magukat, akkor az ellenállás valóban a minimálisra csökkenne. Elméletileg. De mi következik ezután? Még ezzel az ideális változattal is adódott egy megoldhatatlan probléma: kivel tárgyaljanak? Ha leromboljuk Zelenszkijt, akkor kivel kössünk megállapodást? Ha Zelenszkijjel, akkor miután leromboltuk, ezek a papírok semmit sem érnek. Az Ellenzéki Platform az Életért elutasította az együttműködést: Medvedcsuk (Viktor Medvescsuk oroszpárti képviselő, Ukrajna uniós integrációjának nagy ellenzője – a szerk.) gyáva, elmenekült. Van ott egy második vezető – Bojko (Jurij Bojko, ukrán képviselő Viktor Janukovics elnöksége idején, 2012-2014 között kormányfőhelyettesként szolgált – a szerk.), de ő nem hajlandó velünk együttműködni - még a saját emberei sem értik meg őt. Janukovicsot visszahelyezni? Mégis hogyan? Bármelyik emberünket 10 perc alatt megölik ott, mihelyst elmegyünk. Megszállni? Honnan fogunk ennyi embert szerezni? Parancsnokságok, katonai rendőrség, elhárítás, biztonságiak - még a helyiek minimális ellenállásával is 500 ezer vagy több emberre van szükségünk. Nem számítva az ellátórendszert. És van egy olyan szabály, hogy a rossz minőségű vezetés mennyiséggel való leplezésével csak elrontasz mindent. És ez, ismétlem, az ideális lehetőséggel lenne, ami nem létezik.
És most mi lesz? Két okból nem tudunk mozgósítást bejelenteni:
1) A nagyszabású mozgósítás aláássa az országon belüli helyzetet: politikait, gazdaságit, társadalmit.
2) A logisztikánk már ma is túlterhelt. Egy sokszorosan nagyobb kontingenst fogunk vezetni, és mit fogunk kapni? Ukrajna hatalmas ország. És most az irántunk érzett gyűlölet szintje az egekbe szökik. Minden karavánunk le fog állni, nincs utánpótlás. És nem tudunk kikecmeregni ebből, mert káosz lesz.
Veszteségek. Nem tudom, hányan vannak. Senki sem tudja. Az első két napban még volt ellenőrzés, most már senki sem tudja, mi folyik ott. Még a parancsnokok sem tudhatják, hogy hányan szaladgálnak valahol a közelben, hányan haltak meg, hányan vannak fogságban. A halálos áldozatok száma biztosan több ezerre tehető. Talán 10 ezer, talán 5, vagy talán csak 2. Még a főhadiszálláson sem tudják biztosan. De közelebb lehet a tízhez. És most nem számoljuk az LDNR (a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság) alakulatot - nekik megvannak a saját számításaik.
Most még ha Zelenszkijt meg is ölik, fogságba esnek, semmi sem fog változni. És most még azok is ellenünk fordultak, akik lojálisak voltak hozzánk. Felülről azt mondták nekünk, hogy nem lesz ilyen eshetőség. Elmagyarázták, hogy a leghitelesebb fenyegetést kell létrehozni ahhoz, hogy békésen meg tudjunk állapodni a megfelelő feltételekről. Mert kezdetben Ukrajnán belül tüntetésekre készültünk Zelenszkij ellen.
A további civil veszteségek exponenciálisan növekednek, és az ellenállás velünk szemben is. Gyalogsággal már megpróbáltak behatolni a városokba - húsz partraszálló csoportból csak egy járt feltételes sikerrel. Emlékezzünk a Moszul elleni támadásra - elvégre ez a szabály, így volt ez minden országban, nincs ebben semmi újdonság.
Ostrom alatt tartani? Az elmúlt évtizedek katonai konfliktusainak tapasztalatai szerint ugyanabban az Európában (Szerbia a legnagyobb tesztpálya itt) a városok évekig ostrom alatt maradhatnak, sőt működhetnek is. Humanitárius konvojok Európából oda csak idő kérdése.
Nekünk június a feltételes határidő. Feltételes - mert júniusban már nincs gazdaságunk, nem marad semmi. Nagyjából a jövő héten lesz fordulópont valamelyik oldalon, egyszerűen azért, mert a helyzet nem lehet ilyen túlfeszített. Nincsenek elemzések - nem lehet kiszámítani a káoszt, itt senki sem tud biztosat mondani. Intuitívan cselekedj, és akár érzelmek alapján is - de ez nem póker neked. Az árak emelkedni fognak. A baj az, hogy most mi is mindent elveszíthetünk.
Nagyjából az országnak nincs kiút. Csak éppen nincs opció egy esetleges győzelemre. 100 százalékban megismételték a múlt század hibáit, amikor elhatározták, hogy a gyenge Japán ellen gyors győzelmet aratnak, aztán kiderült, hogy a hadsereg bajban van.
Senkinek eszébe se jusson az, hogy bebörtönzötteket küldjenek a frontra. Elítélteket és társadalmilag megbízhatatlan politikai foglyokat küldeni oda nagyon rosszat tesz a hadsereg moráljának. Az ellenség pedig rettentően motivált. Tudja, hogyan kell harcolni, van ott elég középszintű parancsnok. Vannak fegyverek. Van támogatásuk. Egyszerűen precedenst fogunk teremteni az emberi veszteségek tekintetében a világon. És ennyi.
Lehetséges egy helyi atomcsapás? Igen. Nem katonai céllal (az nem ad semmit - ez egy védelmi áttörő fegyver), hanem azzal, hogy megfélemlítsünk másokat. Ugyanakkor előkészítik a talajt, hogy mindent Ukrajnára fordítsanak - Nariskin és a külföldi hírszerzés most azon mesterkedik, hogy bebizonyítsa, Ukrajnában titokban atomfegyvereket készítettek.
Kadirov nem véletlenül akciózik. Megteremtette magának a legbefolyásosabb és legyőzhetetlen képét. És ha egyszer elbukik, akkor a saját emberei fogják megdönteni.”
