háború;Ukrajna;menekültek;civilek;

2022-03-09 06:00:00

Menekültválság: fáradnak a civilek és az önkéntesek, de az állam még mindig nem találja a helyét a rendszerben

Az önkormányzatok nem kaptak a kormánytól egy fillért se, hogy segítsenek a bajbajutottakon. 

Lassan két hete tart a menekültválság, s nekem nagyon úgy tűnik, hogy az állam még mindig nem találja a helyét a rendszerben. Ennek egyik oka, hogy a 2000-es évek elején épp az akkori Orbán-kormány az egész polgári védelmet bedarálta és betolta a katasztrófavédelemhez. A falusi raktárakból már „kibugyog” a rengeteg adomány, de ha kell egy felnőttpelenka, mert a néni csak hármat hozott magával, akkor az nekünk kell megvennünk, saját pénzből, mert az önkormányzatok nem kaptak a kormánytól egy fillért se, hogy segítsenek a bajbajutottakon. Ha „államilag” ideirányított menekültet kell ellátnom, akkor kötelező lesz napi háromszori étkezést biztosítanom nekik – erről nemrég tájékoztatott a járási hivatal –, de ennek költségére majd utólag kell „kártérítést” kérnem az államtól: aztán vagy odaadják majd a pénzt, vagy nem – így fakadt ki egy ukrán határhoz közeli kis magyar falu polgármestere a Népszavának.

Náluk még csak néhány családot kellett elszállásolni, azt is helyiek oldották meg, saját, üresen álló ingatlanjaikat odaadva. Mások is azt mondták a környéken: nagyon úgy néz ki, hogy még mindig az önkéntesek és a segélyszervezetek lendülete viszi előre a menekültek ellátását, semmilyen szervezettséget nem látnak ez ügyben. Zsohár Zsuzsanna, a Migration Aid korábbi szóvivője is arról írt közösség oldalán, hogy az adományozás szervezetlen, sehol nem látni az államilag koordinált menekültellátását. Ő lapunknak azt mondta: a civilek és az önkéntesek lassan elfáradnak, hatalmas energiát emészt fel ekkora embertömeg ellátása, pedig sokan azt jósolják, hogy a menekültek nagyobb áradata még később érkezik.

– Lehet, hogy a háború első napjaiban még uralkodott némi fejetlenség a menekültek elhelyezése vagy éppen az adományok fogadása, rendszerezése terén, de a katasztrófák kitörésekor az első napok mindig nehezek, aztán a tapasztalatokból levonjuk a következtetéseket, kijavítjuk a hibákat, és egy idő után beáll az a rendszer, amihez már nem kell hozzányúlni, mert működik – ezt mondta a Népszavának az egyik hazai segélyszervezet vezető munkatársa. Az ő szavai szerint az állami rendvédelmi szervek most is ott vannak minden fontosabb a belépési ponton, a pályaudvarokon és a határ-menti településeken, legfeljebb „nem látszanak”. De tőlük kapják a segélyszervezetek is elsőként az információkat például arról, hogy a pályaudvarokra mikor érkeznek menekülteket szállító vonatok, hány fővel számoljanak, és akkor is az ő segítségüket tudják igénybe venni, ha valahol elakad az ellátási lánc.

A magyar oldalon egyébként bőséggel képesek ellátni a határon gyalog, autóval vagy éppen vonaton érkezőket élelemmel, a kárpátaljai területeken azonban már nem ilyen rózsás a helyzet. Egy segélyszervezet aktivistájától tudjuk, hogy Beregszászon az utóbbi napokban olyan mértékben felmentek az élelmiszerárak, hogy az ottaniaknak az már szinte megfizethetetlen. Kárpátaljáról nagyon sokan már az első napokban elmenekültek, volt aki azt mondta, hogy Beregszász lakóinak nyolcvan százaléka elhagyta a várost, s ott és a környékbeli falvakban is jellemzően csak az idősek maradtak, hogy vigyázzanak a házakra és az állatokra. A belső országrészekből azonban több tízezren érkeztek olyanok, akik nem akarják elhagyni az országot, csak a háborús zónától szerettek volna távolabb kerülni. Közülük sokakat tornacsarnokokban, iskolákban szállásoltak el, élelmezésükről pedig szintén jórészt a magyar segélyszervezetek gondoskodnak. Ezen a téren is volt korábban gond, hiszen az első időben azt az információt kapták a konvojok szervezői, hogy hiába „címzik” a rakományt a túloldalon lévő társ-segélyszervezeteknek, azokat lehet, hogy teljesen máshová irányítják. Végül úgy tűnik, e a probléma is megoldódott: a kormányszóvivő tegnap bejelentette, hogy a hárommilliárd forinttal támogatott hat karitatív szervezet mellett a Hungary Helps programon keresztül 1,35 milliárd forint támogatást nyújt a kárpátaljai térségben a helyi közösségek, valamint az ott tartózkodó belső menekültek megsegítésére. Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke hozzátette: a határon való könnyebb átkelés érdekében kisebb teherautókkal, de gyakrabban, akár napi két-három szállítmánnyal juttatják el az adományokat Ukrajnába.

Egyre messzebb kerülnek Budapesttől a menekülők 

Továbbra is folyamatosan érkeznek az Ukrajnából menekülők a budapesti Nyugati és Keleti pályaudvarra. Utóbbiból sokan indulnak is tovább. A nemzetközi pénztárnál hosszú sorokban álltak ukránok és harmadik országbeli menekülők kedden. Új jelenség, hogy mindkét, menekülteket fogadó pályaudvaron hétvégén megjelent a Katasztrófavédelem, ennek az egységnek a feladata a menekültek elhelyezése.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatása szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) keddig összesen 3252 olyan ember, köztük 1780 gyermek elhelyezéséről gondoskodott, akinek a háború elől menekülve nem volt hová mennie. Az OKF tegnapi adatai szerint 110 ember, köztük 78 gyermek esetében gondoskodtak egészségügyi ellátásról. Az OKF kilenc megyei operatív törzset hozott létre, ezek szervezik a menekültek elszállásolását. Kérdeztük a Főigazgatóságot, hogy hol, milyen helyeken helyezik el a menekülteket, de választ nem kaptunk rá.

A Keletiben magánemberként önkénteskedő Ujhelyi Sándor, a Migration Aid alapítója arról beszélt lapunknak, hogy tudomása szerint egyre messzebb viszik Budapestről az embereket: kezdetben még 50-60 km-es körzetbe szállítottak őket. Mivel fogynak az igénybe vehető helyek – Ujhelyi úgy tudja, bezárt állami üdülőkről és szállodákról van szó –, egyre távolabb, akár 100 kilométerre viszik a menekülőket. F. N.