– Az első nap, hogy maszk nélkül beszélgethetünk zárt térben. A kormány szerint véget ért a járvány. Ez igaz?
– A járványnak nincs vége, az erről szóló bejelentés inkább a választások előtti győzelmi híradásnak tudható be. Kockázatosnak és túlzónak tartom, hogy egyik napról a másikra mindenhol megszűnt a maszkviselési kötelezettség. A WHO azt mondja, egy járvány akkor van kontroll alatt, ha a kórokozót kimutató teszteredményeknek legfeljebb 5 százaléka pozitív. Nálunk ez most 20 százalék. A vírus itt van még velünk. Hetente 20 ezer új fertőzöttet regisztrálnak, naponta 50-60 ember meghal. Egy közepes városnyi embert veszítettünk el már eddig is, közel 45 ezren haltak meg a járvány következtében. A lakosság egyharmada nincs beoltva. Reménykedünk, hogy a melegebb idő beköszöntével egy csendesebb, nyugodtabb időszak következik, de a szakértők azt mondják, ősszel ismét újabb hullámok jöhetnek. Nem dőlhetünk hátra. Tény, hogy a legtöbb ország nyit, de sokkal óvatosabban, mint mi. Ráadásul az orosz agresszió miatt Ukrajnából már csaknem kétszázezer menekült jött Magyarországa. Ukrajnában az átoltottság 35 százalékos. Nem tudok arról, hogy bármilyen szervezet, hatóság koronavírus-szűrést végezne a menekült embereken, pedig alig hiszem, hogy ők tiltakoznának, ha ilyen gondoskodást is kapnának tőlünk.
– Mit tegyen, aki kételkedik a kormány bejelentésében, tart a vírustól, és csökkenteni szeretné a fertőződés kockázatát?
– A maszkviselés zárt térben kifejezetten fontos, a tömegközlekedési eszközökön mindenképp. Szerintem a munkahelyeken, az egy légterű irodákban is szükséges. A fertőtlenítőszeres kézmosás jelentősége sem csökkent. Nem tartom eretnekségnek, hogy az idősek a negyedik oltást is beadassák maguknak. Ezt ajánlom a krónikus betegeknek is, a cukorbetegség például kifejezetten hajlamosító tényező. Jó minőségű, korszerű és biztonságos oltóanyagaink vannak, és lesznek majd új vakcinák is. Be lehet majd állni az évente egyszeri oltásra, ha majd annyira megszelídül ez az alattomos vírus, hogy a szezonális influenzával hasonló módon kordában lehet tartani.
– Messze vagyunk még ettől?
– A WHO adatai alapján hetente 70 ezer ember hal meg a világon a vírus miatt. Iszonyú különbségek vannak az átoltottság mértékében. Vannak fejlődő országok, főleg Afrikában, ahol a 10 százalékot sem éri el, míg a fejlett országokban 75-80 százalékos a legalább kétszer oltottak aránya. Portugáliában például 90 százalék fölötti, nálunk 65 százalékos. Egyáltalán nem álltunk és állunk jól az oltási hajlandóságban, ami a kötöttségek fellazításával még tovább gyengül. Már a regisztráció nélküli lehetőségeket is csak nagyon kevesen veszik igénybe.
– Ennek lehet oka a kormány kommunikációja? A Direkt36 birtokába jutott belső iratokból kiderült, hogy az MTI-nél cenzúrázták a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét.
– Egyszerűen nem kezelte felnőttként az embereket a kormány. A sajtót nem engedték be a kórházakba, a kormány utasítására nem nyilatkozhattak az orvosok. Persze néhányan kitörtek ebből, és akár a fegyelmi eljárást is vállalva, elmondták az igazat. De a mindennapi küzdelemről, arról, hogy a kórházak milyen terhelést kaptak, a súlyos betegek milyen szenvedésnek vannak kitéve, csak a közösségi médiában terjedő információkból lehetett tudni. Ha az újságírók tudósítani szerettek volna, szlovák vagy erdélyi kórházba mentek, ott beengedték őket. Itthon nem. Azért ez nem egy normális helyzet. Ez a fajta információ-visszatartás és torzítás kifejezetten a hatalmi, politikai érdekeket szolgálta.
– Ezt nemcsak a tartalomban, hanem a külső megjelenésben is láthattuk. A tiszti főorvos egyenruhások között beszélt, a járványkezelésben csak sokadrangú szereplő volt az egészségügyért is felelős miniszter. Mi volt ezzel a cél?
– A hazai járványkezelést a kezdetektől fogva nem szakmai szempontok vezérelték. Az Európai Unió legtöbb országában a vezetők hallgattak a szakmai tanácsadókra. Angela Merkel, amikor még német kancellár volt, soha nem állt ki a nyilvánosság elé úgy, hogy ne lett volna mellette az egészségügyi miniszter és egy járványügyi szakember. Nálunk militarizálás jellemezte az egészet. Az, hogy a tiszti főorvos rendőrtisztekkel tartott sajtóértekezletet, már önmagában furcsa látvány volt. A járványkezelés pedig a belügyminiszter kezében volt, aki maga is magas rangú rendőrtábornok, szolgálaton kívüli vezérezredes. Míg Pintér Sándor irányított, addig az egészségügyért felelős emberierőforrás-miniszter időnként egy-egy Facebook-üzenetben szólalt meg. Az egészségügyért felelős államtitkárról pedig nem is lehetett hallani. Ennek is komoly szerepe volt abban, hogy sokan kételkedtek az intézkedések hatékonyságában.
– Az egészségügyet érintő korlátozások miatt nőttek a várólisták, van olyan műtét, amelyre 80 százalékkal több beteg vár, mint egy évvel korábban. Ez természetes velejárója ennek az időszaknak?
– A kormány a számára fontos intézkedéshez igazította az adatközlést és a cselekvést. Amikor az első képek megérkeztek 2020 februárjában a lombardiai Codogno intenzív osztályáról, aztán nem sokkal utána itthon is azonosították az első fertőzötteket, szerintem a miniszterelnök nagyon megijedt. Jött is a nagy kapkodás. A kórházak kapacitásának 50 százalékát zárolták mindenféle előzetes vizsgálat, átgondolás nélkül. Az amúgy is várólistás magyar egészségügyben így még inkább nehezítették azoknak a betegeknek a gyógyulási esélyét, akik nem tudtak elmenni a magánszektorba. Eluralkodott a fejetlenség, most emiatt lesznek leterheltek az intézmények. De a kapkodásra mondhatnám példaként a második hullámban bevezetett kijárási korlátozást is. Ennek sem volt az égvilágon semmi értelme, legfeljebb a rendőrség bevételét gyarapította. Esténként cirkáltak a rendőrök, és jól megbírságolták, aki nem volt olyan talpraesett, hogy gyártson magának egy vállalkozói igazolást. Aztán a negyedik hullám felívelő szakaszában hatalmas sporteseményeket és békemenetet rendeztünk, miközben a környékünkön már mindenki mindent lezárt. Így ért minket a delta hullám. Mi mindig az ellenkezőjét csináltuk annak, amit a többi ország.
– Az Orbán Viktor által többször is a járványkezelési laborunknak nevezett Ausztriában a boltokban még kell maszkot viselni, Bécsben ennél is szigorúbb szabályok érvényesek, csak oltási igazolással lehet például vendéglátóhelyeket látogatni. Ott ennyivel rosszabb a helyzet?
– Nem hinném. Sőt! Csak ott a valós helyzet számít, nem a politikai akarat. 2020. március óta az 1 millió lakosra jutó, igazolt Covid-esetek száma ott 318 ezer, Magyarországon pedig 188 ezer. Mégis, a halálesetek száma 1 millió lakosra nézve Ausztriában 1650, Magyarországon 4600. A diagnosztikus, vagyis az orvosi nyilvántartásba bekerülő tesztek száma Ausztriában 1 millió lakosra 17 millió 900 ezer volt, Magyarországon 1 millió 180 ezer. Vagyis itthon az osztrák tesztvizsgálatoknak mindössze 6,3 százalékát végezték el. De ide tartozik, hogy nálunk hét éve bürokráciacsökkentés címen szétverték az egységes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatot. A szakembereket szélnek eresztették, a területi szervezetek beépültek a politikai vezetés alatt álló helyi kormányhivatalokba. Maradt egy népegészségügyi központ, sokkal kisebb laboratóriumi kapacitásokkal, mint korábban. Területi szervezete a megyei és járási kormányhivatalok egy-egy osztályává vált. Így nem is lehetett közegészségügyi, járványügyi szervezettségről, felkészültségről beszélni.
– A januári adatok szerint 508 településen összesen 645 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon. Ez is lehet az oka annak, hogy sok vidéki településen hallani sem akartak az oltásról?
– Ez a hiány bizony megmutatkozik a járványadatokban is. Kelet-Magyarországon, ahol sok faluban nincs háziorvos, jóval nagyobb arányban fordultak elő fertőződések, mint máshol. Aki szkeptikus volt az oltással kapcsolatban, nem volt kivel megbeszélnie a félelmeit. Beszélhetünk a kórházi létszámhiányról is. Van egy-egy csúcsintézmény, ahol a betegek nagyobb eséllyel gyógyultak meg, de jellemző, hogy az intenzív osztályokon a szakorvosok és szakasszisztensek száma elégtelennek bizonyult. Az oda vezényelt intenzív osztályos tapasztalattal nem rendelkező orvosok, orvostanhallgatók, szakorvosjelöltek emberfeletti munkát végeztek, de még ez sem volt elég. Egy intenzív osztályon egy szakképzett asszisztens két lélegeztetett beteget tud felelősen ellátni, nálunk jó esetben négy-öt beteg jutott egy szakemberre. A lélegeztetőgép nagyon bonyolult műszer. Az életműködés rengeteg adatát kell párhuzamosan figyelni. A lélegeztetett betegeket ápolni, forgatni, tornáztatni kell. A passzív mozgatásokat el kell végezni. Tudok olyan intenzív osztályról, ahol ehhez a személyi feltételek adottak voltak, és nagyságrendekkel kevesebb beteg halt meg, mint máshol.
– A szervezetlenséget tetézte, hogy a járvány alatt több kórházigazgatót leváltottak. Nemrég a bíróság jogerősen igazat adott Csernavölgyi Istvánnak, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház volt vezetőjének, akit adatszolgáltatási hiba miatt menesztett az emberi erőforrások minisztere. Tud arról, hogy Kásler Miklós esetleg elnézést kért volna?
– Nem hallottam ilyenről, ebben a kormányban ez nem is szokás, ahogy nem divat elismerni a hibákat sem. Nagy kár, hogy egy olyan nagyszerű egészségügyi szakember, akit a kollégái is nagyra tartottak, és vastapssal búcsúztattak, ma már a magánszektorban kamatoztatja a tudását. De nem kért elnézést a miniszter vagy a kormány bármely tagja a családoktól sem amiatt, hogy a második világháború utolsó éve, 1945 óta nem haltak meg egy év alatt annyian Magyarországon, mint tavaly. Az eddigi adatok szerint több mint 155 ezren vesztették életüket 2021-ben. Az éves átlagos halálozási szám „békeidőben” 120-130 ezer. A tavalyi helyzetért nemcsak a Covid a felelős. Ez bizony azt jelenti, hogy a születéskor várható élettartam jelentősen visszaesett. Még szélesebbre nyílt az olló az Európai Unió átlaga és Magyarország között. Ez az adat, és a sok járványkezelési hiányosság is megmutatta, hogy égető szükség lenne egy olyan egészségügyi miniszterre, akit egy jó szakértői csapat vesz körül.
– Az ellenzéki összefogásban adnak az ön véleményére?
– Több megbeszélésre hívtak, a javaslataimat elfogadták. A választási program kész, elkezdődött a felkészülés a közös kormányzásra. Ennek tartalma még nem nyilvános, de kiváló szakemberek jöttek össze. Ha lesz kormányváltás, lesz egészségügyi minisztérium.
– A kormánypárti sajtó is élénk figyelemmel kíséri a munkáját, nemrég a Magyar Nemzetben nevezték bukott miniszternek, aki a DK-s László Imre egészségügyi tanácsnoka, és két éve sorra kapja a megbízásokat.
– Valahogy belekerültem abba a politikai körbe, akin karaktergyilkosságot akar végezni a kormányoldal. Valóban felkért az újbudai önkormányzat, hogy tanácsot adjak például járványkezeléssel, szakprogramok tervezésével kapcsolatban. Ezekért megbízási szerződés keretében tiszteletdíjat kapok. Nincs ebben titok. Leírtak rólam egy csomó hazugságot, szövegkörnyezetből kiragadott mondatokat idéztek tőlem. Az sem igaz, hogy a polgármester egészségügyi tanácsnoka vagyok. De nem is akarok ezzel foglalkozni, nagy baj lehet odaát, ha már én is ilyen fontos lettem.
