Az EU-tagállamok közül a magyar állam akadályozza a leginkább a megújulóenergia-hasznosítás terjedését – idézte a Másfélfok környezetvédelmi oldal által szervezett minapi, online sajtóklubon Szabó John társadalomtudós, a CEU doktorjelöltje, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos segédmunkatársa az Eclareon nevű kutatóintézet nemrég nyilvánosságra hozott felmérését.
Az anyag több tucat szempont szerint a megújuló energiák terjedésének Európában tapasztalható ügyviteli akadályai alapján állít fel sorrendet. Magyarország az általuk létrehozott Barrier Index alapján a felmérésben szereplő 27 EU-tag és az Egyesült Királyság sorában a dicstelen első helyre került. Vagyis nálunk gördül a legtöbb akadály a megújulók térnyerése elé.
A gazdasági-politikai hátráltató tényezők listáján Magyarország elsősorban az atomerőmű-bővítés mindenek feletti kormányzati támogatása miatt került az élre. Az intézet szerint az elképzelés rendkívül sok erőforrást von el a lehetséges megújuló-fejlesztésektől. A gyakorlatilag általános tilalommal felérő szélerőmű-építési szabályozás miatt Magyarország – a lengyelekkel és az írekkel együtt – a lehető legrosszabb pontszámmal az ügyviteli akadályok alapján is az élen végzett. A 28 ország közül szintén nálunk a legrosszabb a villamosenergia-hálózat hozzáférése és itt a legszerényebb a rendszer befogadóképessége is. A megújulóenergiás szakemberek hiánya miatt a honi körülmények az „egyéb tényezők” listáján a negyedik legkedvezőtlenebbek.
A jelentés egésze alapján ugyanakkor az a tanulság is levonható, hogy voltaképp a vizsgált államok összességében kedvezőtlen a megújulóenergia-hasznosítás támogatása. Az akadályozó tényezők pontszáma a legjobb három - német, szlovák és finn - esetben is csak mérsékelt, de a helyzet az államok túlnyomó többségében magas vagy súlyos, illetve – Magyarországon – döntő. A jelentés ezért az egész EU felé is figyelmeztetést fogalmazott meg. Eszerint a közösség nagy részében az ügyvitel messze nem tükrözi Brüsszelnek az energiaváltás iránti, szóbeli elkötelezettségét.
Szabó John arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvező fejlemények leginkább néhány tagállamra korlátozódnak, míg a többség esetében a folyamat inkább vontatott. Bár a megújulóenergia-hasznosítás előretörése tavaly világszinten is örvendetes képet mutatott, a kitűzött éghajlatvédelmi célok legalább másfél-kétszer gyorsabb ütemet tennének szükségessé. Ráadásul tavaly 6 százalékos növekedéssel újabb csúcsot ért el a világszintű szén-dioxid-kibocsátás.
Az orosz-ukrán háború miatt még az eddigieknél is időszerűbbé vált az a kérdés, hogy az EU és Magyarország miként tudna minél gyorsabban leválni az orosz energiahordozó-behozatalról – közölte Vigh Péter, a Másfélfok.hu vezetője. Szabó John szerint a háború gyorsíthatja a megújulók terjedését. Brüsszel mellett egyre több tagállamban is zajlik a – zömmel Oroszországból származó - fosszilis nyersanyagok melletti elköteleződés, illetve a zöldenergiával szembeni ellenérzések folyamatos átértékelése. A jelek szerint egyre tarthatatlanabbak az eddigi álláspont melletti szociális, kulturális vagy természeti adottságokra hivatkozó érvek. A klímapolitika immár nem csupán a szakpolitikai eszközkészlet egyik eleme, hanem mindent – így a nemzetbiztonságot is – átható tényező – hangsúlyozta a kutató.
A háborús helyzettel egyre inkább összefonódik az energiabiztonság fontosságának felismerése. Ennek biztosításában pedig Szabó John a megújuló energiát nevezte az elsődleges megoldásnak.
A kutató a klíma- és energiabiztonság összefonódását óriási előrelépésnek tartja, ami eddig - eszközkészlet híján – nem történhetett meg. Most azonban nem csak a technológiai feltételek adottak, de a pénzipaci visszajelzések is kedvezők. Példaként az 1973-74-es válságot említette, amikor a nyersolaj-kitermelés fokozásába áramlott óriási tőke, pár év alatt valóban leszorítva az árakat. Most ez a folyamat elsősorban zöldenergia-iparban várható. Szabó John a fejlődés fő feltételeinek a biztonságot, az átláthatóságot, a gyors jogi alkalmazkodást, a párbeszédet és a hálózatfejlesztést tartja.
