- Orbán Viktor szerint izgalmasabb lett a kampány, ő próbál őszintén beszélni a nehéz kérdésekről

Az Ukrajnában zajló háború miatt a béke és a biztonság kérdése is bekerült a választás tétjei közé - idézi az MTI, mit mondott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. 

Egy „nemzetközi dimenzióval” gazdagabb lett a választási kampány, ugyanakkor „izgalmasabb” is û vélte a kormányfő, aki szerint van, aki ezt rosszul éli meg, mások úgy gondolják, hogy ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy végre komolyan, őszintén és mélyen beszéljünk nagyon fontos kérdésekről.

Én az utóbbiak közé tartozom – mondta, hozzátéve, nem csillapítani akarja a kampányt, hanem megpróbál bevonni, mozgósítani minél több embert, kezet fogni és őszintén beszélni velük ezekről a nehéz kérdésekről.

Ami az izgalmakat illeti, Orbán Viktor számára az elsőt alighanem még Volodimr Zelenszkij ukrán elnök tartogatta, aki csütörtökön az EU-csúcson tartott videóbeszédében szégyenítette meg a magyar kormányfőt, amiért a háború alatt is próbál egyensúlyozni Oroszország és a nyugati szövetségesei között. Pénteken aztán a legrégebbi kelet-európai szövetséges, Jarosław Kaczyński, a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság elnöke, volt kormányfő jelentette ki, hogy nem boldog az orbáni Oroszország-politikától, vagyis hogy Magyarország nem engedi át a területén közvetlenül Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat, de figyelmeztetett Andrzej Duda lengyel elnök is, hogy Magyarországnak sokba fog kerülni az a politika, amelyet Orbán Viktor követ.

Orbán Viktor azt mondta, Volodimir Zelenszkij nemcsak őt szólította meg személyesen, hanem mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az urán ügy mellett. Éles beszéde nem rendkívüli, érhető, amit mond. Az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba - ismertette. – Ezért a legfontosabb, hogy világossá tegyük, mi nem akarunk részt venni a háborúban – hangsúlyozta, hozzátéve: a mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért.

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország minden segítséget megad az uránoknak, amit lehet, de semmilyen igényt nem elégít ki, ami tönkre tenné a nemzet közösségét. Ebben a kérdésben a kormánynak nem az ukrán elnökkel van vitája, hanem a magyar baloldallal arról, kinek a szempontját kell érvényesíteni a kérdésben.

Orbán Viktor azt is állította, hogy a NATO szó szerint lemásolta a magyar álláspontot, a csütörtöki brüsszeli csócstalálkozón ugyanis az a döntés született, hogy az észak-atlanti szervezet nem küld katonát Ukrajnába és fegyvereket sem szállít oda., de nem is tiltja meg azt az egyes tagországok számára. Mivel ebben a kérdésben már különböznek az álláspontok – van, aki szeretne küldeni – , a vita azzal zárult, hogy mindenki tegye, amit jónak lát, de a NATO „mindannyiunk nevében”nem fog ilyen akcióba - ismertette a kormányfő.

A lengyel békemisszióval kapcsolatos felvetésre úgy fogalmazott, a gond ezzel az, hogy nincs béke, békemissziót pedig csak akkor lehet küldeni, ha éppen tűzszünet van. Jelenleg legfeljebb béketeremtő haderő küldhető, ami azonban már részvételt jelent a harcokban.

A miniszterelnök a légtérzárra vonatkozó felkérésről azt mondta: az légi háborút jelentene, amit el kell kerülni. Aki légtérzárt rendel el, azt vállalja, hogy a harcoló légi járműveket a földre juttatja, vagyis lelövi, ezzel pedig már benne is van a háborúban.

Beszámolt arról is, hogy ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna. Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így álláspontja is megegyezik a magyarokéval.

Az ország mindent megtesz, amit megtehet, de azt nem kérhetik, hogy tegyük tönkre magunkat az ő kedvükért  – fogalmazott.

Orbán Viktor az energiaárak emelkedésével kapcsolatban leszögezte: fel kell függeszteni a „mesterséges brüsszeli áremelések politikáját”, mert amíg a háborús hatások el nem múlnak, addig nem tehetik ki a családokat annak, hogy három-négyszeresére növelik az energia árát. Most állítsuk le ezt a folyamatot, függesszük fel, ne emelje Brüsszel az energia árát, és akkor hirtelen kifizethető, vagy legalábbis elbírhatóbb lesz az energia ára.

Hangsúlyozta: ettől a magyar javaslattól most még „epét hánynak” Brüsszelben, ezért egyelőre ezt csak nagyon „szerényen, óvatosan, szőrmentén” tudja felvetni. De - folytatta - meggyőződése, hogy egy-két hónap múlva nem lesz más választása a „brüsszeli bürokratáknak”, mint belátni, hogy abba kell hagyni a mesterséges áremelés politikáját.

Közölte: az energia ára már korábban elkezdett növekedni, a háború csak rátett még egy lapáttal, de valójában az energia ára azért nő Európában, mert az EU emeli az árakat. Az Európai Bizottság ugyanis azt mondja, hogy úgy kell megvédeni a klímát, hogy rá kell szorítani az embereket arra, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak, és ezért előre bejelentett módon, minden évben központilag emelik az energia árát.

Tehát ha a brüsszeli bürokraták nem emelnék az energia árát mesterségesen, azzal egy eszközt találnánk arra, hogy az áremelkedések ütemét fékezni tudjuk - tette hozzá.

Az ukrán-orosz háború miatti lehetséges élelmiszerhiány kérdéséről szólva felhívta a figyelmet arra: ebben az ügyben valóban megkongatták a vészharangot a francia elnök vezetésével, és „szokatlanul éles és durva hangon” beszéltek arról, hogy élelmiszerhiány léphet fel a világ több pontján, még Európában is.

Magyarország a mostani technológiai színvonalán 17 millió ember élelmiszerrel történő ellátására képes, de ha "jobban csinálnánk a dolgunkat", akkor ez akár 20 milliót is elérheti. Ha az árak elszaladnak, akkor hirtelen megjelennek majd olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánlhatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen „kiszippantják” az élelmiszerkészletet Magyarországról.

Szerinte ezért kellett bevezetni azt a vitatott döntést, amely kimondja, hogy ha gabonát visznek ki Magyarországról, azt előzetesen be kell jelenteni, és hogyha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor a magyar államnak elővásárlási joga van. Tehát nem veszünk el senkitől semmit, nem vagyunk kommunisták, de megvédjük a nemzeti érdeket, és ha egy adott szerződésben szereplő gabonamennyiségre szüksége van Magyarországnak, akkor belépünk és azon az áron meg fogjuk vásárolni – fogalmazott.

Ez ellentétes vagy legalábbis kívülről súrolja a ma fennálló Európai Uniós szabályokat, de hisz abban, hogy előbb-utóbb megváltoztatják ezeket a szabályokat, mert minden országnak szüksége lesz arra, hogy a saját polgárainak az élelmiszerbiztonságát garantálja.